„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Tápai örökségéről tisztösséggel – a 115. szülinapján

Hagyomány, Örökségvédelem, Szögedikum, Szülinap(ok), Város-tervek 2017. ápr. 06.

1902-ben Kistelekön születött Tápai Antal Szeged szobrászművésze.
A politika (főleg a kommunizmus) által meggyötört művész életművének javarésze nem látható a nagyközönség által. Életéből és művéből azonban ízelítőt kaphatunk:

Máig mögbecsületlen örökségének méltó kezelését szorgalmazza a Szögedi Védegylet a 115. szülinapján is.

Tápai Antalnak és gazdag örökségének pedig leginkább a szobraival tisztelöghetünk.
Azazhogy… tisztelöghetnénk!

Korábban így vetődött föl a kérdés:

Hol álljon a Hállóvető?

Persze a halászatnak több szobor-öröksége is akad Szögedön…

Bizony, nem elírás: Hállóvető! – Hiszen régi magyar, de különössen szögedi nyelvünkön a „hálló” az csakis két „ell” löhet! Holmi „akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi „Hállóvető” tehát véletlenül sem „háló”-kat, azaz „alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis „hálló”-t vet, hajít. (Aki nem hiszi, járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)

A Hállóvető csakis Tápai-párjával, a Hállóhúzókkal állhat!
A Hállóhúzók (egyik elkészült változata) ma a Fehértói Halgazdaságban „bújdosik”…
De mivel Hállóvetőből kettő is van, így akár közre is foghatják a Hállóhúzókat.
Méretösebb másolataik illendően állhatnának Szöged belvárosában a partfal mellvédjén!

Létezik persze egy kevésbé ismert Hállóvető is, amely a halászt nyugalmasabb helyzetében, inkább „Hállógató” alakban ábrázolja…

Szanka József érdeme, hogy „mögkerült” a „Készülődő hállóvető” szobra is.

Állhat a közismert(ebb) és ez az elfeledett Hállóvető a parti mellvéd egy kiszélesített részén az Öreg híd lábának egyik, ill. másik oldalán…
A Hállóhúzók meg elférnek – tőlük függetlenül is – másutt.

A Hállóvetők kiemelt hellye löhet a tisztösséggel fölépítött vizibástya is!
Vizibástya, de melyik? Merthogy jelenleg csak a déli vizibástya áll. Az északi talapzata valahol a Béke úszóház hellyénél bújik a méllyben. Amennyiben mind a kettőt fölépítjük végre a Város tisztösségére, úgy mind a kettőnek – Hállóvetőnek és Hállóhúzónak – hellye löhet.
Jelen csonkatornyunkat azonban évről évre elönti a víz, így odatönni hállóvetőt, vagy -húzót teljösséggel fölöslegös lönne, hiszen (évente) elnyelné a víz…
Mög köll hát emelni!

Természetesen a (déli) vizibástya megmagasításával egy útonátívelő híddal összekötve már méltó lehetne a Hállóvetőhöz… Az északi vizibástya pedig még jobban benn áll(t) a vízben, így még jobban kiemelhetné a Hállóvető alakját… Két vizibástya – két Hállóvető!
Bár a hállót ugyan nem bástyáról vetették, de a művészi alkotás(ok) kiemeléséhez e hangsúlyozó talapzat(ok) ma kivállóan alkalmas(ak) lehet(nek)…

Pöndölhállósunkból bizony kettő van!
Miként hősből is a hősök kapujánál…