Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A kultúra várost fejleszt.
Ami Pesten a Romkocsma,
az Szegeden a Romkultúra. (V.L.)

Szeged a halott Város

Hállóvető

Szegedikumok, toronyaljasok 2012. nov. 03.

Bronz kisplasztika vázlat, 70 cm-es, készült 1937 körül. A mű születéséről Tápai mester az életrajzi írásában részletesen beszámolt. Művei témáját a Tisza-parti parasztok, kubikosuk és halászok világából meríti. Az itt látható alkotás is fiatalkori élményen alapul, amikor egy tőserdei halász pöndölyhálót vető mozdulatát örökíti meg.


Ez a ma is látható Hálóvető első vázlata, melynek alapján, öt évvel később elkészült a másfélszeres életnagyságú gipsz változat, a mezőgazdasági és dísznövény kiállításon mutatták be Szegeden a Horváth Mihály utcában. Ez a változat megsemmisült. A szobor megvalósításának gondolata 1960-ban merült fel újra. Az újabb szobor majdnem öt méter magas volt. A Mars téren a nyári dél-alföldi kiállításon állították föl.

A végleges elhelyezésre született javaslat szerint a mostani Árvízi emlékmű helyét jelölték meg. A nagy közönségsikert aratott terv, csak terv maradt, megvalósítására nem került sor, vélhetően, Tápai mester sajátos szobrászi elvei miatt. Kegyvesztett lett a szakmában, elvesztette a Művésze Alap tagságát is. A hatalmas szobor gipsz öntvénye szintén nem maradt meg, helyhiány miatt a mester kénytelen volt összezúzni, megsemmisíteni.


Legutóbb 1983-ban merült föl újra, hogy közadakozásból teremtsék elő a szoborállítás költségét, valamint a mester idős korára való tekintettel a gipszmodellt Kalmár Márton és Fritz Mihály készítse el, Tápai mester irányításával. A kivitelezés több millióra növekvő költségei, azonban ezt a tervet meghiúsították. Szeged és Tápai életműve szegényebb lett egy szimbolikus erejű alkotással.

Forrás: Tápai Antal: Életutam DM 1960. aug.4. DM 1983. ápr. 27.

Szerző: Kozma János

Természetesen a Hállóvető kezdeményezéseket rendre elkaszálta a Város-ellenes balvezetés az utóbbi évtizedben.

A Hállóvető szobrának nagyobb, mint embernagyságú változatának hellye a szegedi partfal egy kiugró szögletén lenne. Így Városunk egy vonzó és méltó jelképévé lehetne a Hállóvetőnk végre. Mivel az Öreg híd lába környéke hagyományosan is a halpiac volt, így annak környékén, a Hal téren, valamint a tiszai mellvéden lenne hellye a Hállóhúzók és halszobrok társaságában…

Bővebben itt: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok

Az őszintébbnek tűnő “rossznyelvek” szerint pedig Tápai Antal nem volt a komcsik kegyeltje. Ezért is kellett annyit költöznie… és ezen kényszerköltözködések alkalmával sérültek-semmisültek meg a szobrai, melyek többnyire törékeny gipszbe öntve várták szebb jövőjüket… (Dr. Sz. L.)

Hellyesírás:

Ahogyan a “helly” kettőzött “ly” Szegeden, úgy a “hálló” is kettő “l”…
A Hállóvető természetössen kettőzött “l” a szögediek ajkán. Holmi “akadémikus” aszfaltbetyároktól nem hagyhatjuk saját hellyesírásunkat megtiportatni. A szögedi “Hállóvető” tehát véletlenül sem “háló”-kat, azaz “alvó”-kat dobál, hanem csakis halászszörszámot, vagyis “hálló”-t vet, hajít.
(Aki nem hiszi járjon utánna! Pl.: Bálint Sándor: Szegedi szótárában…)
Dr Sz L.

Ajánlott olvasmány: Hállóvető – Szögedi halak és hallevek – Hallénapok



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Kozma János