Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 04.-e - Ada, Borbála, Barbara, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A kultúra várost fejleszt.
Ami Pesten a Romkocsma,
az Szegeden a Romkultúra. (V.L.)

Szeged a halott Város

Megvalósulhat Tápai Antal álma, a Hálóvető újraalkotása? + FOTÓK

Cikkek 2016. aug. 14.

Újból felmerült Tápai Antal Hálóvető szobrának újraalkotása. Korábban a baloldali városvezetés lesöpörte az ezt megcélzó civil kezdeményezéseket. Egy Tápai-tanítvány, a szekszárdi Farkas Pál vállalná a munkát, de a mester inkább Kalmár Mártonra bízta volna egy visszaemlékezés szerint. Kiss Ernővel, id. Szilágyi Árpáddal és Szabó Lászlóval beszélgettünk Tápai Antal munkásságáról, tárgyi és szellemi hagyatékának megőrzéséről és természetesen a Hálóvetőről, az újraalkotását megcélzó kísérletekről.

Vitathatatlan, hogy Tápai Antal félévszázadon keresztül Szeged első számú szobrásza volt. Aktív munkássága a Horthy-rendszer idején kezdődött el, s a Kádár-korszak utolsó éveiben zárult le, így alkotott ellenforradalmi emlékművet 1938-ban, majd több Lenin-szobrot a világháborút követően. A hároméves korától Szegeden élő művészt azonban elsősorban nem ezért tisztelik. Páratlan módon állított emléket a Tiszánál élő embernek, kubikosok, parasztok, halászok elevenednek meg a múltból. A kétszer elkészült, de ugyanannyiszor megsemmisült Hálóvető szobrának újbóli megalkotását és köztéren való felállítását többen is zászlajukra tűzték az utóbbi évtizedekben.

Kiállítás péntekig
Még két napig tekinthető meg Tápai Antal műveiből nyílt rövid nyári kiállítás a Bálint Sándor Művelődési Házban tíz óra és délután három között. Galériánkat a cikk végén találhatják!

Szabó László volt MDF-es önkormányzati képviselő, id. Szilágyi Árpád, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület vezetője és az MSZP-s Kiss Ernő, a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója is szeretné, ha megvalósulna Tápai Antal álma. Az újraalkotást vállalná Farkas Pál, a szobrász tanítványa, habár Sz. Nagy László 1999-es kötete szerint a művész Kalmár Mártonra bízta volna ezt a feladatot, aki szintén mesterének nevezhette őt. Tápai legszívesebben a Tiszánál, például a vizibástyánál látta volna az alkotást, de felmerült Ópusztaszer is mint méltó hely.

Tápai Antal munkásságának egyik csúcspontja a Hálóvető

„Együtt élünk alkotásaival, gondoljunk csak a Móra-szoborra, a Tömörkény emlékműre a belvárosban, vagy a Maty-éren az Evezősre!” – Kiss Ernő számára Szeged máig legjelentősebb szobrászművésze Tápai Antal, akinek munkássága a mai alkotókra is jelentős hatással volt. Kiemelte, iskolateremtő mesterről beszélhetünk, az úgynevezett domborításos szobrászat (melegített bronzot belülről kalapálva alakított ki szobrokat) országos élvonalába tartozott.

„Tápai Antal életművét felmérve két csúcspontot találtunk, a Kisújszálláson található IV. Béla futárját és a Hálóvetőt, amelynek első agyagvázlatai 1932-ből származnak. Két ízben ez a szobor közönség elé került, 1960-ban 5,5 méteres változatát állították fel egy mezőgazdasági kiállításra, de végül le kellett bontani, csak a feje maradhatott meg. A Hálóvető szobrot nagyon sok ember szeretné a városban, egyelőre a szimpátiajelzéseket gyűjtjük be, nem klasszikus mozgalomként működünk. Később szeretnénk megkeresni civilszervezeteket, hogy írják alá a most még készülő folyamodványunkat, amelyet az önkormányzatnak nyújtunk be” – nyilatkozta lapunknak Kiss Ernő.

Az önkormányzatra számítanak, de céges szponzorokat is szívesen látnának

Először 2012-ben próbálkoztak, de forráshiányra hivatkozva elutasították a kezdeményezést. Felmerült, hogy tisztán közadakozásból állítsák fel a szobrot, de Kiss Ernő inkább egy olyan konstrukcióban lát fantáziát, amelyben elsősorban anyagilag az önkormányzatra számít, de a polgárok, céges szponzorok is hozzájárulhatnának a cél eléréséhez. Most bízik a sikerben, az egyik „kompetens döntéshozó” már kinyilvánította a szimpátiáját. A szegedi származású, de Szekszárdon élő Farkas Pál szobrászművész már leírta korábbi levelében a bekerülési költségeket, s azt is, hogy ő művészi munkájával tud ehhez hozzájárulni.

Kiss Ernő méret ügyében a szobrászokra hivatkozott, akik az életnagysághoz képest 2-2,5-szeres nagyítást tartanak demonstratívnak. A Belvárosi híd és a Tisza Lajos körút északi vége közötti parksávban látná legszívesebben az alkotást, de a korábban említett döntéshozásban szerepet játszó politikus a hajósgazda házakat is ajánlotta, amit szintén jó ötletnek tart. „A lényeg: csak Szegeden, s csak a Tisza partján!”

Városvédők: Kalmár Márton készítse el a Hálóvetőt!

„Tápai Antal úgy szerette volna, hogy Kalmár Márton készítse el az alkotást. Tiszteletben kellene tartani a művész akaratát!” – mondta a SZEGEDma munkatársának id. Szilágyi Árpád. A városvédők régóta foglalkoznak a Hálóvető újrafelállításával, 14 éve szeretnék ezt elérni, ezért nem értik, hogy miért mint új, előzmények nélküli ötlet jelent meg a médiumokban a mostani kezdeményezés.

Hangsúlyozta, nagyon jónak tartják Kiss Ernő törekvéseit a szobor újraalkotásával kapcsolatban. Azonban azt szeretnék, ha a pártpolitika – legyen szó baloldalról, vagy jobboldalról – kimaradna ebből. Ezért kérik, hogy a politikai szervezetek és az önkormányzat pénzét ne fogadják el, csak a polgárokét, így megőrizve a kezdeményezés függetlenségét, akkor is ha párttag az elindító. Legszívesebben a Móra Ferenc Múzeum előtti szökőkút közepén látnák az alkotást. A megvalósításra nyílt pályázatot írnának ki.

A három halász-szobor – nem csak a Hálóvető létezik!

Legalább három halászt, illetve halászokat ábrázoló szobor ismert Tápai Antaltól: a Hálóvető, a Hálóhúzók, amely megtekinthető a fehér-tói halgazdaság udvarában és a kevesek által ismert Készülődő hálóvető (negyedik képünkön) – mutatott rá Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, korábbi önkormányzati képviselő. Az orvos még városatyaként korábban szórólapokon kétszer is népszerűsítette a Hálóvető újbóli felállítását…

Egy évtizeddel ezelőtt azonban lesöpörte kezdeményezését az a baloldali többség Botka Lászlóval az élen, amely számára hirtelen fontossá vált a szobor. „Az MSZP elődpártja ezzel a nagy művésszel Lenin-szobrokat gyártatott. S most kitalálják, hogy mennyire fontos a halász-szobra?” – így Szabó. Érthetetlennek tartja, hogy most szinte a semmiből előkerült ötletként mutatják be az ügyet, habár korábban, a Reök-palota kiállítóhellyé alakítása során tapasztalta, a tegnap kinevetett “jobboldali” indítvány maholnap megvalósított baloldali kezdeményezésű tervvé válik.

Megjegyezte, természetesen méltónak tartja Kalmár Mártont és Farkas Pált is a munkára, de szerinte akár pályázatot is hirdethetnének. Magát a Hálóvetőt – Kiss Ernőhöz és Szilágyi Árpádhoz hasonlóan – a Tisza mellett helyezné el, akár az egykori Hal téren (jelenleg Roosevelt tér), akár az újjáépített vizibástyán is szívesen látná. Azonban azt tartaná a legjobbnak, ha a mellvéden mindhárom alkotást felállítanák a szobrászok által is javasolt méretben, ezt kiegészíthetnék halászhálós mászókák, amelyek játék formájában emlékeztetnének a múltra a Hal téren. Szabó szerint az sem okozna problémát, hogy ha a Hálóvető Szegeden és Ópusztaszeren is látható volna, hiszen a Kenyérszegő asszony, Pátzay Pál köztéri alkotása szintén két településen is megtalálható.

Városvezetésünk nem évülő adóssága: Tápai Antal örökségének méltó megőrzése

„Nem egy új szobrot kell felállítani, hanem Tápai Antal életművét méltóképpen bemutatni!” A volt városatya úgy érzi, a szobrász munkássága nagyobb figyelmet érdemelne. Egyes szobrai – beleértve a felsoroltakat – újraalkotásra méltóak, mert az államszocialista rendszer alatti költözések során sok darab megsemmisült. Hangsúlyozta, a kis lépések is fontosak, mint a Bálint Sándor Művelődési Házban látható tárlat, de Szeged akár állandó kiállítással is tiszteleghetne Tápai Antal munkássága előtt, amely a turisták érdeklődésére is számot tarthatna.

„S mi lesz, ha felavatják az újraalkotott Hálóvetőt, vagy állandó kiállítás nyílik Tápai alkotásaiból? Ott lesz-e, ha személyesen Botka László is teszi ezt meg?” – kérdeztük. „Ha tudok róla, hogy áldoz valamit a művészet és kultúra oltárán a mostani városvezetés, akkor ott leszek mindenképpen” – ígérte búcsúzóul Szabó László.

Forrás: Szegedma – Megvalósulhat Tápai Antal álma, a Hálóvető újraalkotása? + FOTÓK

Ajánlott olvasmány: Hol álljon a Hállóvető?



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

szegedma.hu