Scroll To Top

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

A régi Szegedből az újba – Sz. Szigethy Vilmos szülinapján

Elgondolkodtató mai „modern” világunk forgatagában, mennyire ismerjük Városunk múltját, így életünk gyökereit, mennyire ismerjük azok műveit, akik életük célkitűzéseként mögörökítették mindazt, amire emléközni érdemös. És emléközünk még egyáltalán? Vagy elhisszük, hogy a modern gyökértelenség mindönt fölülír?

Ma az az igazán formabontó, ha régimódi az embör. Nem az a szokatlan, a polgárpukkasztó, ha gyökértelen, hanem éppen az, ha még mindig gyökeres! (Azaz tisztösséggel: radikális.)

Tősgyökösen gyökeres – hát ez az, ami igazán szokatlan számba megy manapság!
Itt van hát az idő fölfödözni gyökereinket! Azokat, akik tősgyökeink emlékét mögőrizték!
Ilyen volt Sz. Szigethy Vilmos is, aki legalább írásaiban sokat mögőrzött Városunk porló emlékeiből…

Sz. Szigethy Vilmos Gyorokon születött, Arad vármegyében, a vörös aszút termő Hegyalján 1877. március 7.-én. Azután itt nálunk gyüttmöntként is szögedivé lött…
(Akkoriban még volt gerince és mögtartó képessége Szögednek.)

Sz. Szigethynek mint lapszerkesztőnek nagy szerepe volt Juhász Gyula fölfödözésében, egyébiránt Lengyel András igyenössen József Attila fölfödözőjének is tartotta.
Publicisztikája Móráéval vetekszik – értékelte Szőkefalvi-Nagy Erzsébet.
Bár az újságírás mulandó műfaj, tárcáiban, publicisztikáiban mögörökítette kora Szegedének legfontosabb jelönségeit, személyiségeit. Ezek az írások ma már helyismereti dokumentumok is.

Olyan témákat is fölkarolt, amelyek a mai olvasónak is érdeklődésébe esnének…

Ilyen A régi Szegedből az újba is.

Bár az Ő írásain és helyfi kortársainak nyomdokain haladnának mai „városatyáink” is!
Gyökértelen gyüttmönt beteges „modern” tévképzeteik hajszolása helyött…

A hagyományőrzés mindön szintön béna ma Szögedön…
Tömörkényök mög Mórák és persze Juhász Gyulák szellemi utódaival nehéz összefutni ma öreg kocsmáinkban is…

Régi szegedi kocsmák (minikönyv)

Már ha még állnának ezek a vonzó, darvadozó kocsmák…
Sz. Szigethy Vilmos egykori szegedi író, újságíró, szerkesztő, levéltáros kéziratos hagyatéka már több, mintegy negyedszázada a Somogyi-könyvtár tulajdonába került a család adományaként.
Sz. Szigethy Vilmos egykori szögedi író, újságíró, szerkesztő, levéltáros számos kötetöt hagyott hátra, melyök helytörténeti értéke igen jelöntős.
Saját hivatásáról Sz. Szigethy így vélekedett : „Hiszem és vallom, hogy magyar ember és magyar újságíró nem annak a félelmetes hatalomnak tekinti a tollat, aminek azt kívülről nézik. A mi kezünkben az csak féltett, ragyogóan tiszta talizmán, amely mindig súlyos kötelezettségekkel, aggódó munkával terhel meg mindnyájunkat…

Egy tisztös Szögedön ma diákok forgatnák érdeklődéssel köteteit a hellytörténeti órákon…
(Már ha lönnének olyanok!)
Természetössen tanáraik értő ajánlásával…

Sz. Szigethy Vilmos fölfödözendő művei:

  • Nebáncsvirág. versek (Nagybecskerek,1897)
  • A trubadúr a királykisasszonynak. versek (Nagybecskerek, 1900)
  • Mesék a nagygyerekeknek. (Szeged, 1902)
  • A közigazgatási majom. humoreszkek (Szeged,1906)
  • A vármegyéből : elbeszélések (1908)
  • Árvízünnepre. versek (Szeged, 1909)
  • A Thurzó-cég története : kisregény (folytatásokban, Magyar Lányok, 1910)
  • A jánosházi csillagok (uo. 1913)
  • Veronika (uo. 1914)
  • Bőrszobor : kabaré (Szeged, 1918)
  • Foltok a Szivárványon : regény (Szeged c. napilapban, folytatásokban, 1925)
  • Szeged. Magyar Városok Monográfiája sorozat (Kiss Ferenc, Tonelli Sándor szerzőkkel, Budapest, 1927.)
  • A vármegyeház kapujából : sorok a régi torontáli urakról. (Szabadka : Jugoszláviai Magyar Könyvtár, 1933)
  • Torontáli fametszetek . művelődéstörténeti írások. (Szeged, 1937)
  • Őszi szántás : novellák (1942)
  • Őszi szántás
  • A szegedi kormányok pénzügyei (tanulmány, 1942)

Ajánlott még: Sz. Szigethy Vilmos – Szeged egy elfeledett újságírója

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)