Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

Lechnerek örökén…

Ma kerek 100 esztendeje – 1914. Nap (június) hava 10.-én húnyt el Budapesten Lechner Ödön.

Lechner Lajos a magyar (stílusú) szecesszió mestere volt. Műveivel újonnan ismerkedők nevezik Őt a „magyar Gaudí”-nak is.

Míg az irodalom nagyjait széles körben oktatják, addig az építészet nagyjait ugyanilyen széles körben elhallgatják. (Az „irodalom” tantárgy a ma iskoláiban természetes, míg az „építészet” nem az!) Ezért vagyunk kénytelenek ilyen nagyságok életműveit is magyarázni…

Lechner Ödön számtalan egyéb épület mellett a Magyar Iparművészeti Múzeum és a mai Magyar Államkincstár épületeit alkotta.

Életművéhez ajánlott olvasmány: Magyar szecesszió, Lechner Ödön | Artificium

De nekünk, szögedieknek többet is adott!
A Vedres István klasszikus idomai nyomán megújított Városházát.

Vedres István – Városháza

Öreg városházánkat Lechner Ödön alkotta újjá, – az eredeti idomait is tisztelve – megemelve a homlokzatot…

Egyébiránt Torontál megye székhelye, Nagybecskerek és a kiskun Kecskemét városházáját is Ő alkotta…

A „másik” Lechner – Szeged szép arculatáért versenyben – Lechner Lajos.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója. A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl

1889 – Szeged (Várossy Ferenc)

neki köszönhetjük egyebek között a napsugaras házak újjászületését is.

OLvasmány: Napsugaras (táj)házak – www.ujszeged.hu

A rendkívül szabályos és áttekinthető körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Az igazi elismerés persze az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne. Ez egészen mostanáig várat magára…

Halálának századik évfordulóján érdemes elgondolkodni rajta, hogy épített öröksége pallérozatlan politikus-bűnözők gondatlan „kezelésében” vész el ma büntetlenül.

Másfél esztendeje Lechner Lajos születésnapján a Szögedi Védegylet – a Szegedi Városvédő Egyesület – már indítványozta Szeged belvárosának világörökséggé nyilvánítását. A Város méltatlan balvezetése azóta csak fokozta a pusztítást…

Lásd: Árpádtól a Szőke Tiszáig…

Ámokfutó, Város-rontó dúvadak és ehhez (némi juttatásért) segédkező toronyaljasok buzgón dolgoznak épített értékeink eltakarításán. A bugrizmus dögvirágai lélekölő gyomként lepik el Városunkat.

Szegedünk mai arcát megálmodó és megalkotó építészeink többet érdemelnek!

Az épített értékek védelme nem tűr halasztást. A további neobolsi mutyi és neobugris pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás –  megállítása érdekében mindannyiunknak cselekednünk kell!

Szeged belvárosa és épített öröksége – városrontó balvezetők helyett – világörökségi rangot érdemel!

„Ha mindönki töszi, amit tönni köll, mindön úgy lössz, ahogyan lönnie köll!”

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Lechner Lajos életművéhez ajánljuk még figyelmükbe:

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)