Ludolph van Ceulen – a (pí) pontosítója, a „Ludolph-szám” megszállottja
Ludolph van Ceulen, német származású, németalföldi (holland) várépítő- és vívómester valamint szellemes számtanász volt. A Ceulen (ejt: kőlen) nevet kölni „származása” jeleként viselte, bár az alsó-szászországi Hildesheim-ben született.
Hangulatos sokoldalúságát példázza, hogy 1594-ben vívótanodát nyitott Leidenben, majd 1600-ban a Leideni Egyetem vezető számtan professzorává választották.
Mint a klasszikus világban, test és lélek egészsége jól megfér egymással. Sőt, teljesebbé is teszi az életet.
Ludolph van Ceulen – egyebek között – a megszállottja volt.
Ludolph van Ceulen főleg a kör kerülete és átmérője közti viszonynak (a -nek) a kiszámításával foglalkozott. Egy fél élet egy számért! Elképesztő!
Először Van den Circkel „A körről” című művében (1596, Delft) – vélhetően (Szürakuszai) Arkhimédész nyomdokán – körhöz közelítő (515 396 075 520 oldalú) szabályos sokszöget használt számításához, így húsz tizedes(jegy)ig határozta meg értékét.
A Körkönyv – (a képre kattintva) itt elolvashatja eredetiben!
Másodszorra Van Ceulen körhöz közelítőbb (4 611 686 018 427 387 904 oldalú) szabályos sokszöget használt számításához, hogy elérje a 35 tizedesjegy pontosságot.
Ludolph mester élete legnagyobb részét ezzel a számítással töltötte. Klasszikus elődjéhez, a kör varázsszámát fejtegető (Szürakuszai) Arkhimédészhez (Ἀρχιμήδης) hasonlatosan bűvös köreiben merült el…
Az egységnyi átmérőjű kör kerülete: – Kéretik a kék kótát (idegenkedve „rhombuszt”) figyelni!
Az addig szokatlan pontosságú számítások óta nevezik mesteri pontosítójáról a -t Ludolph-(féle )számnak. („Ludolphine number„) Megjegyzendő egyébiránt, hogy előbb nevezték Ludolph-számnak, mint -nek. (Eladdig nem is igen nevezték…)
Ludolph van Ceulen eltűnt, majd 2000-ben megújított síremlékén látható (Hollandiában, Delftben) a nevét híressé tevő tizedes tört első néhány számjegye.
3,
Ludolph van Ceulen szülinapján, () számos emlékének tisztelegve…
Ajánlott olvasmány még: Pí – a Ludolph féle szám
És végezetül álljon itt egy magyar -vers!
Számtantörténeti érdekességek a -versek. Pí-versek – -versek itt!
Ezek olyan költemények, „(szabad)versek”, melyek szavai rendre annyi betűből állnak, mint a soron következő számjegyei.
Szász Pál (1901. 07. 11 – 1978. 02. 12) magyar számtanásztól származó „vers” a első 30 számjegyére íródott: 3.141592653589793238462643383279 – Talán ennyi elég is egy hétköznapi műkedvelőnek…
3, |
1 |
4 |
1 |
5 |
9 |
Nem |
a |
régi |
s |
durva |
közelítés |
2 |
6 |
5 |
3 |
5 |
|
Mi |
szótól |
szóig |
így |
kijön |
|
8 |
9 |
7 |
9 |
3 |
|
Betűiket |
számlálva |
Ludolph |
eredménye |
már |
|
2 |
3 |
8 |
4 |
6 |
|
Ha |
itt |
Végezzük |
húsz |
jegyen |
|
2 |
6 |
4 |
3 |
3 |
8 |
De |
rendre |
Kijő |
még |
tíz |
pontosan |
3 |
2 |
7 |
9 |
||
Azt |
is |
Bízvást |
ígérhetem. |
Kedélyes családi verselést kíván a szám(oló) szülinapján:
Dr. Szabó László
www.makultur.hu
Megjegyzendő, azazhogy mögjegyzendő: Magyar „kör” szavunk is természetössen szögedi! Dugonics András ögető magyar számtanításaiból származik…
Kör! Röndössen, ögetve. És nem „ker”! Pesti(e)ssen mekegve. – Aki nem hiszi, járjon utánna! – Itt!
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...