Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Az Árvíz évfordulóján – az „újjáépített Város” letarolva…

1879 kikelet hava (március) 12.-én öntötte el Szegedet a Nagy Árvíz.

Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Lechner Lajos a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök

tervei nyomán hamar újjászületett a Város…

Idén 185 éve született a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.

Lechner Lajos Szeged Nagyárvíz utáni rendezési tervének megalkotója.

Lechner Lajos a rendkívül szabályos körutas-sugárutas rendszerért akkoriban számos nemzetközi elismerést is kapott.

Városunk balvezetése – ahelyett, hogy fölnőne a Lechner-i örökséghez – a körutat is szögletesíti. A külföldi kifektető (befektető?) üres telkének – Újszeged legnagyobb belterületi pusztaságának – körbekerülését támogatja. Ezzel végre szögletessé válhat a körút! Éppen ott, ahol azt immár egy évtizede semmi építmény nem akadályozná, hogy – Lechner tervei szerint – az végre körré záródjon…

Lassan, de bizonyosan szegedi “kis és nagykörutunk” meg minden sugárutunk teljesen elveszíti klasszikus szép jellegét a klasszikus épületek elpusztításával. Ezek többségét semmi sem védi… Szabott arculati elemek rendszere és homlokzatmagasság helyett a hazai, vagy a “külföldi kifektető” vagy honi kisstílű város-ellenség pénztárcájának és korrupciós koefficiensének mérete szab új pofázmányt a “modern” barmolmányaiknak.
Lásd:

Kenderfonó (Ó-szeged) – www.ujszeged.hu

A “modern” tervezés és a tervtelen “fejlesztések” szánalmas eredményei jól láthatóak!

Lechner Lajos öröksége többet érdemel!

Az igazi elismerés az egyedülálló városszerkezet világörökséggé nyilvánítása lenne.

A pompás körutas-sugárutas szerkezeten túl…

Lechner Lajosnak köszönhetjük egyebek között a napsugaras házaink Árvíz utáni újjászületését is.
Alsóvárosi napsugaras ház (1879 után)
Lechner ilyen napsugaras “typusházak”-ból (többféléből) egyedi oromdíszítéssel egész utcasorokat tervezett a helyi hagyományokat is megőrizendő…
Ma már ennek a nyomai is alig látszanak.

A szegedi napsugaras házak (maradékának) védelmében folytatott “hadjáratom” részben sikerrel járt:

A napsugaras házak helyi védettsége – www.ujszeged.hu

Napsugaras házak – www.ujszeged.hu

…eredményeként első körben 24 napsugaras ház kapott helyi védettséget.
A többi azonban azóta is fogyatkozik…

A középparaszti, vagy gazdagabb házak azonban nem képviseltetik magukat Szegeden a látogatható látványosságok listáján, mint ahogyan a hasonló látványosságnak kiválóan alkalmas Bálint Sándor szülőházat is eldózerolták…
Lásd: A Bálint Sándor szülőház kálváriája – www.ujszeged.hu

A Selymös Város, a Fölsőváros azonban még ilyennel sem büszkélkedhet. Lassan el is fogynak az utolsó erre még alkalmas épületek… Lásd: Gyevi csőszház – 2005. – www.ujszeged.hu

A világörökség címre – akár a Belvárostól függetlenül – napsugaras házaink is érdemesek lehetnének!  Édesapám még napsugaras házba született… De ha fogyatkozásuk így halad, hát unokáink már a – “napsugaras ház” – fogalmat sem ismerik majd…

Szeged belvárosa – világörökség!

Az épített értékeink védelme nem tűr halasztást.
A további értelmetlen pusztítás – a körút szögletesítése és a tervtelen rombolás – megállítása érdekében cselekednünk kell!

A hazafiaság minimuma az épített magyar örökség védelme.

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Az újjászületés reményében ajánljuk még figyelmükbe:

Ajánlott olvasmányok a “modern” Városveszejtésről:

Szeged romokban

Bálint József – Szegedi séta (Szegedi értékeink eltűnése)

UTCa vagy kör-út? – Déli riport

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)