Scroll To Top
2017. Enyészet hava (November) 21.-e - Olivér neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A szegedi értelmiség már nem létezik!
Elnyelte a közrettegés! ... meg a köz-közöny...
Értelmiségiek elszigetelten éldegélnek ugyan,
de nem alkotnak már semmiféle közösséget...
Ha írni sem mernek, hát nekik szól ez a lap!

Szeged a halott Város

Sz. Szigethy Vilmos 140. szülinapján

A minap elmerengtem… Ma már ami igazán formabontó, ha régimódi az ember. Nem az a szokatlan, a polgárpukkasztó, ha gyökértelen, hanem éppen az, ha még mindig gyökeres!
Tősgyökösen gyökeres – hát ez az, ami igazán szokatlan számba megy manapság.
Itt hát az idő fölfödözni gyökereinket! Azokat, akik tősgyökeink emlékét mögőrizték!
Ilyen volt Sz. Szigethy Vilmos is, aki legalább írásaiban sokat mögőrzött Városunk porló emlékeiből…

Sz. Szigethy Vilmos 140 éve született Gyorokon, Arad vármegyében, 1877. március 7.-én.

Sz. Szigethynek mint lapszerkesztőnek nagy szerepe volt Juhász Gyula fölfedezésében, egyébiránt Lengyel András egyenesen József Attila felfedezőjének is nevezi. Publicisztikája Móráéval vetekszik – értékelte Szőkefalvi-Nagy Erzsébet.
Bár az újságírás mulandó műfaj, tárcáiban, publicisztikáiban megörökítette kora Szegedének legfontosabb jelenségeit, személyiségeit. Ezek a zsánerképek így ma már helyismereti dokumentumok is.

Olyan témákat is fölkarolt, amelyek a mai olvasónak is érdeklődésébe esnének…Régi szegedi kocsmák (minikönyv)

Már ha még állnának ezek a vonzó kocsmák…
Sz. Szigethy Vilmos egykori szegedi író, újságíró, szerkesztő, levéltáros kéziratos hagyatéka már több, mintegy negyedszázada a Somogyi-könyvtár tulajdonába került a család adományaként.
Sz. Szigethy Vilmos egykori szegedi író, újságíró, szerkesztő, levéltáros számos kötetet hagyott hátra, melyek helytörténeti értéke igen jelentős.

Saját hivatásáról Sz. Szigethy így vélekedett : „Hiszem és vallom, hogy magyar ember és magyar újságíró nem annak a félelmetes hatalomnak tekinti a tollat, aminek azt kívülről nézik. A mi kezünkben az csak féltett, ragyogóan tiszta talizmán, amely mindig súlyos kötelezettségekkel, aggódó munkával terhel meg mindnyájunkat…

Egy tisztös Szögedön ma diákok forgatnák érdeklődéssel köteteit a hellytörténeti órákon…
(Már ha lönnének olyanok!)
Természetösen tanáraik értő ajánlásával…

Sz. Szigethy Vilmos ismertebb művei

  • Nebáncsvirág. versek (Nagybecskerek,1897)
  • A trubadúr a királykisasszonynak. versek (Nagybecskerek, 1900)
  • Mesék a nagygyerekeknek. (Szeged, 1902)
  • A közigazgatási majom. humoreszkek (Szeged,1906)
  • A vármegyéből : elbeszélések (1908)
  • Árvízünnepre. versek (Szeged, 1909)
  • A Thurzó-cég története : kisregény (folytatásokban, Magyar Lányok, 1910)
  • A jánosházi csillagok (uo. 1913)
  • Veronika (uo. 1914)
  • Bőrszobor : kabaré (Szeged, 1918)
  • Foltok a Szivárványon : regény (Szeged c. napilapban, folytatásokban, 1925)
  • Szeged. Magyar Városok Monográfiája sorozat (Kiss Ferenc, Tonelli Sándor szerzőkkel, Budapest, 1927.)
  • A vármegyeház kapujából : sorok a régi torontáli urakról. (Szabadka : Jugoszláviai Magyar Könyvtár, 1933)
  • Torontáli fametszetek . művelődéstörténeti írások. (Szeged, 1937)
  • Őszi szántás : novellák (1942)
  • Őszi szántás
  • A szegedi kormányok pénzügyei (tanulmány, 1942)

Ajánlott még: Sz. Szigethy Vilmos – Szeged egy elfeledett újságírója

Dr. Szabó László
Szögedi Védegylet



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo

Hírek

Elmehetek…
Elmehetek…
2017 nov. 15.

Kincset rejthet a föld

2017 szept. 25.
Kincset rejthet a föld