Kikelet (március) hava 8.-a már jóideje közismerten – Nőnap. De eredetéhez illendőbben inkább Mezsdunaródnij Zsenszkij Gyeny.
Kezdem hát illendően egy nőnapi vígasztalóval…
Íme, Shakespeare idézetével:
„Age cannot wither her, nor customs stale her infinity variety…„
Nőnek a kor nem árt, a megszokás sem koptatja el örök varázsát…”
(Shakespeare: Antoniusz és Kleopátra)
Bizony nem ünneprontásként mondom, de magyarnak ez a „nőnap” nem ünnep, csak egy varrónőtüntetés évfordulója. Kétes emlékezete nem illik magyar lányaink és asszonyaink köszöntéséhez.
1857 kikelet (március) hava 8.-án New Yorkban 40 ezer szövőnő és varrónő (textil- és konfekcióipari munkásnő) lépett sztrájkba a béregyenlőséget és munkaidő csökkentését követelve. Ennek emlékére tartjuk – bolsevista nyomásra – ma is a nemzetközi nőnapot.
1932-es szovjet poszter a nemzetközi nőnapra ( illendőbben, szovjet nevén: Mezsdunaródnij Zsenszkij Gyenyre )
Először 1913-ban bukkant föl a fölforgató gondolat – Magyarországon a Nemzetközi nőnap első megemlékezéseként az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. Hát akkoriban bizony nem kaptak virágot érte!
1948-ban a Rákosi-korszak egyik új ünnepeként kötelezővé vált a nemzetközi nőnap – helyesebben: a new-yorki varrónő-tüntetés emléknapjának megünneplése.
Aztán vörös rongyokba öltözött árulóink lassan, de módszeresen kiirtották eredeti szokásainkat nemzetközi munkásmegmozdulások ünneplése kedvéért…
Őseink Asszonyünnepét dobtuk oda egy fölforgató eszme zűrzavaros egalizmusáért.
1950-ben Vorosilov marsall március 8.-án, a nemzetközi nőnap alkalmából jelentette be, hogy a Szovjetunió végre kifejlesztette saját atombombáját.
Hát ennél szebb köszöntőt leány, asszony vagy anya igazán nem álmodhat!
Ha nem is éppen virág, de „káprázatos” gombafelhő…
Március 8.-a… Tegyük végre a helyére! Ez csak egy bolsevista-feminista nőnap!
Magyar lányhoz, asszonyhoz nem illő…
Ma már muszka szomszédaink is szabadulnának a szovjet örökségtől…
De ez bizony nem könnyű!
Nyugati, pl. angol kultúrkörben meg – éppen ellenkezőleg – nem is hallottak még e serény nőünneplő buzgalomról… Ők inkább az Anyák Napját várják… mozgó ünnepen, éppen ezen a hétvégén…
De van-e magyar út? Független, őszinte és igaz ünneplése érdemes Asszonyainknak…
Bizony van! Minthogy mindig is volt Magyar Nőnap, Magyar Asszonynap!
Nincs is messze! Húsvét utáni szerdán lesz itt az ideje.
Forgószerda a nap, melyen asszonyoknak dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!
Nem szégyen tanulni, itt az alkalom hát fölfedezni magyar gyökereinket az asszonyok ünneplésében is.
A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Tulajdonképpen ez a régi szögedi “Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem igazán a “Szögedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, kikímélik asszonyaikat…
A hagyományőrzéséről is nevezetös Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán nem dolgoznak semmit még a férfiak sem. Együtt ünnepelnek az asszonya(i)kkal. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés talán még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték.
A(z asszonyi) munkatiltó nap hetét sokhelyütt máig fehérhétként emlegetik, Somogyban a vendégjárásról egyenesen komázóhét a neve.
A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Illendően ez a Magyar Nők Napja!
Beteges bolsevista majmolás helyett…
Egészségös hagyományőrzésünk reményében…
Nemzetközi Nőnap
helyett
Förgeteges Forgószerdát!
Magyar Nők Napját!
Kíván
minden lánynak és asszonynak
Tisztelettel:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
Ajánlott olvasmány: Húsvétszerda – Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap
Ajánlott olvasmány még (Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából
De hamarosan jön a Magyar Nőnap is!
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...