Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 07.-e - Ambrus, Ambrózia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Kátyú, mutyi, szocimborák - mindönre kiterjedő városgarázdálkodás...

Ez a balvezetés átütő "sikere" Szegeden!

Szeged a halott Város

Húsvétszerda – Száraz szerda – Forgószerda – asszonyi dologtiltó nap

Hungarikumok, Szegedikumok 2012. ápr. 10.

Húsvétszerda – Száraz szerda – Forgószerda

Azt csak remélni meröm, hogy minden embörtársam tudatában van ma a Forgószerda súlyának. Hiszen asszonyoknak ma dolgozni nem illik, sőt nem is szabad!

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Tulajdonképpen ez a régi szögedi “Nők Napja”. Nem az ízetlen, kommersz “Nemzetközi Nőnap” hangulatával, hanem a “Szögedi Asszonyok Napja”. Valóban az, amikor a férjek úgy ünneplik, hogy nem hagyják dolgozni, kikímélik asszonyaikat…

A hagyományőrzéséről is nevezetös Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán még nem dolgoznak semmit (a férfiak sem). Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A magyar népi magyarázat már utólagosnak tűnik.

Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. Máig fehérhét, Somogyban komázóhét a neve. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Görögkatolikusaink ajkán fényeshét. Ilyenkor a halottakat fehér palástban temeti a pap.

A húsvét után következő szerdának a szögedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap.

Görögkatolikusainknál ez a csonkahét, fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a húsvét és pünkösd közötti pénteken a feltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás. Az első pénteken egyébként sokszor még a maradék pászkát (kovásztalan kenyeret) ették.http://www.ujszeged.hu/kepeslap4/kepeslapok_Bozo_Gyula_Husvet_6.jpg

A húsvéti ünnepekre következő péntek az Ebijesztő Péntök. Dugonics András a „Bűntetések” között idézi ezt a szólást: El ért az Eb ijesztő Péntekre.Húsvét után – írja – a’ leg első Pénteket a’ Magyarok eb ijesztő Pénteknek mongyák. Erre hamar el jutván az ebek, azon gondolattal vannak, hogy ismét az elmúltt negyvennapi bőjtre érkeztek”.

(Bálint Sándor nyomán Dr. Sz L)

Magam már jó előre intézködtem, hogy a forgószerdán gyalázat essék: Az asszonynak szabad (könnyű) napot adtam.

Egészségös hagyományőrzésünk reményében…
Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
elnök

Ajánlott olvasmány (Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, 1975.)
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo