Lássuk, hogyan is fest kiábrándult balszemmel Városunk balvezetője!

Botka László: “Nekem a szegediek a legfontosabbak…”

Botka László 21 évesen került a nagypolitikába, mint az akkori parlament legfiatalabb képviselője. Az MSZP városi szervezetében 1998-ban, a megyei szervezetében 2000-ben szerezte meg a hatalmat a Zuschlag-ügyről elhíresült Baloldali Ifjúsági Társuláson keresztül, Újhelyi Istvánnal vállvetve, régi, tisztességes baloldali gondolkodású embereket háttérbe szorítva.

Innen csak egy ugrás volt a polgármesteri pozíció, amely az akkori viszonyok között könnyedén az ölébe hullott. Jókor volt jó helyen…

Ezt megelőzően semmiféle élettapasztalata, egyetlen munkahelye nem volt, nem csoda hát, hogy a valós életről, az emberek problémáiról fogalma sincs.

Hogyan is lehetne? Hiszen szinte az iskolapadból kikerülve azonnal akkora hatalom összpontosult a kezében, ami egy tapasztalt, józan gondolkodású ember számára is nehezen kezelhető probléma. Ám tapasztalatlansággal, empatikus képesség hiányával párosulva könnyen a csalhatatlan vezető önképe alakulhat ki.

Ez történt Botka Lászlóval is, ez a magyarázata annak, hogy teljesen eltávolodott az emberektől, érzéketlen mindennapi problémáikra.

Botka László –harcostársával, Újhelyi Istvánnal együtt -hosszú évek óta az MSZP legszűkebb vezetőségének tagja, az elnöki poszt „örökös” várományosa, titkos favorit. Az évek során – miközben Szegeden kiszorította a vele nem szimpatizáló, vagy csupán más véleményen lévő párttársait és ezzel jelentősen csökkentette a szegedi alapszervezet taglétszámát – mindig kínosan ügyelt arra, hogy az MSZP válságos időszakaiban háttérben maradjon, azokban még a rá eső közös felelősséget sem vállalva fel. A csatamezőre másokat szeret küldeni. Látványosan hagyta cserben a kínossá vált Gyurcsányt, amikor kiretusáltatta őt közös fotójukról, de bizonnyal ugyanígy hagyná cserben pártját is, ha érdekei úgy kívánnák.

A kezdetben még megnyerő modorú fiatalember álcája mögül az egyre sokasodó problémák (Szeged városát kis híján csőd közeli állapotba juttatta) hatására mind inkább előbújt igazi énje: az arrogancia határát súroló, ellentmondást, kritikát nem toleráló, jobbára a hatalomvágytól és személyes ambícióktól vezérelt politikusé.

Amikor nagy ritkán kimerészkedik az emberek (leginkább saját választói) közé, néha még felveszi régi, megnyerő álarcát, ám ez egyre rövidebb ideig sikerül.
Így aztán nehezen hihető szlogenje: „Nekem a szegediek a legfontosabbak”.

Hiszen hogyan lehet hiteles baloldali politikus az, akiből a legfontosabb baloldali érték, a szolidaritás hiányzik?

Civil Városi Unió

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...