Az elmúlt hétvégén elhúnyt Borvendég Béla építész.
„A puszta építés olyan, mint a flaszter beszéde. Az építészet mint a szép és értelmes szó. … Az építőművészet pedig? Mint a költészet! … Az építőművészet a boldogságos ráadás. A kegyelem ritka konstellációja.”
Szép szavak! De lássuk a tetteket!
A szegedi belváros, a Palánk történelmi és irodalmi emlékhelyei, a Mikszáth, Tömörkény, Gárdonyi és Juhász Gyula látogatta ódon utcák magyar házai helyén ma ezek állanak:
Egy elllentmondásos életút derekán túl Borvendég Béla Szeged valódi értékei felé fordult írásaiban és megszólalásaiban egyaránt. Sajnos bölcsessége beértére megcsöndesült és el is költözött a Városból. Egyenesen a bűnös városba, Budapestre távozott.
Menekült-e a saját rémeitől, emlékeitől, vagy inkább a – módszer- és gengszterváltás talaján fölburjánzó – tervtelen barbarizmustól? Vagy éppen a toronyaljasok bűnszövetkezeti polipjától? Ezt nehéz ma megítélni. Ő pedig már nem nyilatkozik. Annyi azonban bizonyos, hogy része volt a történelmi Szeged belvárosának, a Palánknak elpusztításában.
Tény, hogy ő tervezte az utolsó Palánk-beli Vedres-ház, a Halászcsárda épületének a helyére azt a ma is álló otrombaságot, mely – Mocsár Gábor szóleleménye nyomán – „Égő Arany” néven ismeretes. A bolseviki gondolat – a múltat végképp eltörölni – bizony a hatvanas években megsemmisítette a Város öreg magját. A kor építészei pedig gerinctelenül ki is szolgálták ezt!
Ki takar(ít)ja el a Dóm tornyait?
Minden szögedi öreg emlékében ott él még a „Halászcsárda”. Az eredeti.
A Hal tér halászcsárdája azonban elpusztíttatott. Így „került” át utóbb a tér tiszai sarkára, a rektorok lakta bérpalota aljába, ahol korábban sohasem volt ilyes intézmény. (Bérpalotába csárda nem illik. Tudták ezt még a szebb időket látott öregek.) E fenti kép bal végében az apró öreg házak fölé magasodva látszik az „új halászcsárda” épülete is, mely akkoriban Szent-Györgyi Albert lakhelye volt.
A kommunizmus nem szívesen látja (másban) hívő korok katedrálisait. és különösen nem azok magasba szökő tornyait. Szétverni a Dómot túl nagy fölháborodást okozott volna, maradt hát egy gyávább megoldás: Ha nem lehet eltakarítani, el kell hát takarni a Dóm tornyait!
Ilyen volt amíg látszott a Dóm a térről, a híd lábáról a történelmi Városmaggal, a Palánk szerénységében szép és kedves házaival. Balról a még Vedres István tervezte halászcsárda-épület, a sarokház mögött pedig még látszik Szeged akkor legöregebb lakóépülete a török pasa háza…
Borvendég Béla visszaemlékezése szerint a párt 15 emelet magas toronyházat rendelt.
Az „Égő Arany”-ház 15 emeletes változata
Ő azonban ezt visszautasítva legfeljebb 10 (11) emeleteset volt hajlandó tervezni. A hősies városvédelmet továbbdomborítandó semmiképpen sem vasbetonból, csakis alföldi, téglás hangulatban.
Borvendég Béla építész a tervezőasztalnál. (Fénykép: Somogyi Károlyné)
Íme az eredmény:
Az első díjas pályázati terv alapján az utca beépítése az egykori Török-házat mintegy kiemelve, a megtartandó 16. sz. épülettől házanként visszalépcsőzve épült volna be. Az egyeztetések során azonban a lépcsőzést meg kellett szüntetni, mert a „párt bölcsei” szerint azt béke időben ugyan nyilvános WC lehet, háborúban azonban leshelynek is használhatnák… – Igen, hát így gondolkodtak ők!
Fölvonulási területként végül eldózerolták a szögedi pasa addig túlélő lakóházát, a Török-házat is. Így a mai legöregebb lakóépülete Szegednek a pasáéval (hajdan) szemben álló Hárem háza (lett).
Ha városvesztő építészeinkről ez el nem is mondható, de a pasa bizony bölcs volt!
A városvesztő otrombításokhoz ajánlott olvasmány: VÁROSKÉP, ÉPÍTÉSZET
Borvendég Bélának azonban van, volt egy másik, bölcsebb arca is!
Szembefordulva egykori vörös gazdáival, illetve azok korcs utódaival a Város maradék értékeinek a védelmére kelt!
Újszeged és építészeti örökségének, a Kendergyár gyönyörű és többre érdemes csarnokainak védelmében keményen kiállt:
„Nem csak Újszeged, de az egész város csúszik még hátrább a városvezetés minden sumákságra nyitott bátorsága miatt. Ugyanis a város egyik – talán legnagyobb és megújíthatatlan – erőforrása a saját területe, tehát a vezetés színvonalának buherálhatatlan mérlege, hogy ezzel miként gazdálkodik?„
A Város jelenlegi hűtlen kezelőit egészen nyíltan ostorozta. Ígyhát agyonhallgatták! Őt is.
„Hogy is van ez? A polgármesteri hivatal tehát nem csak fittyet hány a Tervtanács körültekintően megalapozott véleményére, de … Szegeden nem csak a tervek titkosak, hanem a megbízott kivitelező cég által megbízott tervezők neve is az. A plánumokat tehát csak a polgármesteri hivatal vezetői láthatták. (Mintha még mindig a Varsói Egyezmény tagjaiként és annak utasítására terveznének itt egy „balsaja, agromnaja csokoládé gyárat”.) Hozzáértőt, építészt a bemutató közelébe sem engedtek tehát.„
Ajánlott olvasmány Borvendég Béla teljes írása: Heavy stex <Katt ide!
De ajánlott bővebben is: Dél-Újszeged „fejlesztési terve”
A Kendergyár egyik utolsó csarnoka zivatarban. Még az ég is siratta, mikor őket utoljára láttam… Az idő zivatarában velük áztam…
Városunk balvezetése pedig „Tudós város”, meg „Biopolisz” jeligére földigromboltatta Újszeged legnagyobb építészeti örökség-együttesét is egy külföldi befektető kénye-kedvéért, aki a tervek szerint 2007-ben nyitja meg áruházát! Ezért igazán érdemes volt! Nekik biztosan megérte. Mi másra is utalhatna a Heavy stex ?
Nem számított a városvédő egyesület, a Szögedi Védegylet tiltakozása, de még a Kossuth-díjas építészé sem.
Szétvertek mindent. Ma csak a gaz nő a területen…
Városunk gyásza, hogy éppen bölcsességére csöndesedett meg Városunk szülötte, Borvendég Béla . Öregségére elfordult szülővárosától a bűnös városban. Csak építészlapokban írogatott már. Talán a sikertelenség, talán a számára szokatlan kudarc is csöndesítette meg…
Talán legutolsó írása olvasható itt: Közeledő távolodások < Katt ide!
A módszeres elhallgattatás, csúsztatás, a toronyaljasok és kókány szocimboráik mindent elsöprő gőgje a városvédő egyesületnek nem újdonság. Mi azonban nem adtuk és nem is adjuk föl. Hiszen…
Szeged Városa többet érdemel!
Szeged belvárosa – világörökség! < Katt ide!
Szöbb Szögedi Jövendőt!
kíván
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
alapító-elnök
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...