Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Biológiai szúnyoggyérítés Szegeden

Szögedi hírek, Zöld hírek 2013. ápr. 19.

Kártevőirtás információs lapjának áprilisi számának megtekintéséhez kattintson ide

Környezettudatos és költséghatékony, nagyrészt biológiai alapú szúnyoggyérítéssel mutatna példát Szeged, amely két év alatt a negyedére tudta csökkenteni a vérszívó állatok elleni küzdelemre fordított összeget. A visszavonuló áradás után maradt “tocsogók” idén újabb kihívás elé állítják majd a szúnyogok ellen küzdőket.

Környezettudatos, hatékony és nem utolsósorban költségkímélő módszerrel dolgoznak a szúnyogirtáson a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai az elmúlt két évben. A repülőgépről szórt, vegyi védekezés helyett biológiai, baktériumalapú védekezést dolgoztak ki szegedi szakemberek bevonásával. Folyamatos ellenőrzés mellett célzott, precíziós módon csapnak le a szúnyoglárvák leggyakoribb melegágyaira, így még azelőtt csípik nyakon a problémát, hogy az szárnyra kelve nyakon csíphetne minket.

Kevesebb szúnyog és kevesebb kátyú

A szúnyogártalom elleni stratégiáról csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt Makrai László, az önkormányzati cég igazgatója. “Szegeden tó, tájvédelmi terület és folyó is van, melyek mind kedveznek a csípőszúnyogok szaporodásának, 2011 óta azonban teljesen új időszámítást kezdtünk a hazai szúnyogirtásban. Szegeden egy költséghatékony és igen jól működő rendszert sikerült kiépíteni az elmúlt két évben, ami országos szinten is egyedülállóan kezeli ezt a problémát” – emelte ki Makrai.

2011 előtt még több mint 110 millió forintot költött az önkormányzat a szúnyoggyérítésre, ezt az elmúlt két évben 30 millió alá sikerült szorítani, ráadásul hatékonyabb eredménnyel. A megmaradt összeget a társaság visszaforgatja a városba, többek között kátyúzási feladatokat is finanszíroztak belőle. A héten három tenyésztőhelyen vált szükségessé a biológiai kezelés: a gyálai Holt-Tiszánál, illetve a mellette lévő kubikgödrökben, valamint a Maros kiöntési sávjában, Újszegeden. A “veszélyeztetett” területeken az ellenőrzés rendszeres, emellett a lakosság tájékoztatására is nagy figyelmet fordítanak, hiszen egy hordóban vagy akár gumiabroncsban összegyűlt vízben akaratunkon kívül is tenyészthetjük a vérszívókat.

Országszerte nagyobb részt vegyi úton próbálnak megszabadulni a szúnyogoktól, míg az arány Szegeden nagyjából 90-10 százalék a biológiai gyérítés javára. Idén a Tiszai árhullám lesz a meghatározó ebből a szempontból, annak is főként a visszavonuló szakasza kedvez a lárváknak. “Körülbelül 10-12 fokos vízben indul meg a lárvafejlődés – nemrég jelentették be a Tisza szegedi szakaszánál a másodfokú árvízvédelmi készültséget, ilyen magas vízállásnál nem alakulnak ki azok a sekély részek, ahol a víz felmelegedve kedvezhet a szúnyogok szaporodásának” – emelte ki Szepesszentgyörgyi Ádám biológus, szúnyoggyérítési szakértő. A magas vízszint emellett a halaknak is kiváló életteret biztosít, melyek előszeretettel táplálkoznak a lárvákkal – tette hozzá, majd a sajtó munkatársainak be is mutatta, hogy a vízi állatok milyen gyorsan lecsapnak a dobozukba befecskendezett, könnyű falatokra. Szombaton, a Föld Napja alkalmából a füvészkertben is bemutatják mindezt a nagyközönségnek.

A szúnyogok elleni küzdelem még hatékonyabbá tételéért a társaság régiós összefogást szeretne kialakítani a Szegeden leszűrt tanulságokat követve.

(forrás: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft,  Kártevőírtás, Szepesszentgyörgyi Ádám)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)