Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Restaurálták Dankó Pista hegedűjét

Restauráláson esett át Dankó Pista hegedűje, a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményének kiemelkedő darabja. A kivételes hangszer, mely egy repedés miatt szorult felújításra, ismét teljes pompájában mutatkozik be. A restaurált, legendás hegedűt május 3-án, csütörtökön  meg is szólaltatta Szecsődi Ferenc Liszt-díjas érdemes művész.

 

A különleges hegedű, melyen Dankó Pista neve olvasható, Schunda Vencel hangszergyáros budapesti műhelyében készült 1890-ben.

Schunda Vencel gyárából elsősorban népi hangszerek kerültek ki, de nevéhez fűződik a pedálos cimbalom szabadalma is, melynek egy példányát őrzi a múzeum néprajzi gyűjteménye.

A hegedű 1891-ben került Dankóhoz, aki aradi koncertkörútján játszott rajta. A koncertek után Nikolits Döme aradi ügyvéd szerezte meg, aki később a Dugonics Társaságnak ajándékozta a nagy jelentőségű hangszert. A hegedű 1929-ben jutott a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába, és azóta is a néprajzi gyűjtemény különleges darabja.

 

Dankó Pista hegedűjét az elmúlt időkben évente egyszer szólaltatták meg: 2008-ban a Múzeumok Éjszakája csúcspontjaként például Frankie Látó világhírű szegedi dzsesszhegedűs játszott a hangszeren. A több mint 120 éves zeneszerszám azonban a hosszú évek megpróbáltatásai alatt megrepedt és felújításra szorult. A restaurálásra végül idén került sor: Semmelweis Tibor budapesti hangszer-restaurátor állította helyre, így ismét eredeti állapotában mutatkozik be Dankó Pista hegedűje a Móra-múzeum néprajzi látványtárában.
   A hangszer javításának költségeit Heumann Erzsébet, a Dankó Pistát elsőként felkaroló Zsótér Andor ükunokája fedezte.
 Telekné Tóth Anna, az egykori Dankó Pista Emlékéért Alapítvány titkára elmondta, jövőre ünnepeljük Dankó Pista halálának 110., születésének 145. évfordulóját. A jubileum kiváló alkalmat kínálna arra, hogy a nótaszerző művei – akár saját hegedűjén – felcsendüljenek a Szegedi Nemzeti Színházban, ahogy azt Juhász Gyula is javasolta egykor.

( Móra Ferenc Múzeum-MTI nyomán )


Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)