A zsűri előtt a Kossuth-kiflik

A Potóczki család sütötte a legkossuthabb Kossuth-kiflit, az Erdei család pedig különdíjat kapott a süteményéért a múzeum által meghirdetett versenyen.

A Potóczki család egy hagyományos Kossuth-kiflit sütött, amelynek tetejét színezett tojáshabban nemzetiszínűre festették. Az Erdei család édessége nem hagyományos volt, mint azt a családfő elmondta: kuglóftésztát színeztek pirosra és zöldre, a közepébe pedig vaníliapudingos túrókrémet töltöttek. A két győztes a múzeum ajándékcsomagját vehette át. Ennek része volt Fehér Béla Kossuthkifli című regénye is. A két kötet a Szögedi Védegylet és a Magvető Kiadó közös ajándéka volt a verseny győzteseinek.

A Móra Ferenc Múzeum kiállításait egész nap ingyen látogathatták az érdeklődők. A múzeum dísztermében olyan különlegességeket állítottak ki, mint Sissi királynő Eötvös József miniszterhez magyar nyelven írt levele, vagy a Habsburg-ház trónfosztását kimondó szegedi közgyűlési nyilatkozat. Ennek különlegessége, hogy akkoriban a közgyűlési döntéseket egy nagy könyvbe kellett bevezetni; 1849 után e határozatot otrombán leragasztották, így akarták megsemmisíteni az iratot Ferenc József rezsimjéhez hű hivatalnokok. A statisztikák szerint ezen a napon 2200 érdeklődő nézte meg ezeket a dokumentumokat. A gyerekeknek legjobban a Hazádnak rendületlenül…  című kiállítás tetszett, azon belül is az, hogy felvehettek egy huszáregyenruhát, illetve megfoghatták a fegyvereket is. A Sebesült Görgei című kiállítást annyian szerették volna látni, hogy a tárlatvezetések idején nem lehetett beférni a terembe.

A múzeum előtt a Móra parkban néptáncosok és huszárok szórakoztatták az érdeklődőket. A gyerekek lovagolhattak, végignézhették a huszárok ruházatát és fegyverzetét, és 1848-as zászlót is készíthettek.

Tápén a nemzeti ünnepre az országzászló előtt emlékeztek. Perlaki György plébános úgy fogalmazott: egy nemzet, ha nem tud ünnepelni, a progresszív jövője megkérdőjelezhető. A plébános az evangélium szavait idézte: az ország, amely meghasonul, az el is pusztul. Juhász Gyula önkormányzati képviselő azt mondta: a magyarok évezredes történelmük során vigyázó szemeiket mindig a Nyugatra vetették. Annak civilizációját, kultúráját tekintették mintának, ehhez igyekeztek igazodni, felzárkózni, a Nyugat fejlettségét akarták minden erejükkel utolérni. – Ha bajba kerültünk, onnan vártunk bajainkra gyógyírt, segítséget. Ám ez a segítség az ezer év során sajnos soha nem jött el. Jött helyette viszont pusztító hadsereg, száz évenként legalább egy, eleinte a kiirtásunk, majd később a leigázásunk, elnyomásunk és kifosztásunk mohó szándékával – mutatott rá.

Szőregen a Kossuth Lajos iskola előtti téren megtartott március 15-ei ünnepségen Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező mondott beszédet. Szerinte ez a legszebb ünnep, az ünnepek ünnepe, a nemzet ünnepe. Emlékeztetett: csak akkor születtek nagy dolgok, „ha bátrak voltak, akik mertek”. Hozzátette: a hatalom múlandó, a nemzet azonban föntebb van, mint a hatalom. A magyar függetlenség eszméje örökkévaló, e nélkül elképzelhetetlen Magyarország. A magyarság sorsa a nemzeti függetlenségért vívott folyamatos harc. E harcok során nemesedik nemzetünk, hangsúlyozta a szónok, acélozódik jellemünk, virágzik újra s újra kultúránk, mutatja legszebb arcát a magyarság.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...