Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Pályázatot ír ki a szegedi önkormányzat a Virág cukrászda bérletére

Szegedikumok 2014. máj. 08.

Hamarosan pályázatot ír ki a Virág cukrászda és a Kis Virág bérletére azönkormányzat , azt követően, hogy többéves pereskedés után  kinyitották az üzlethelyiségeket.

A Virág cukrászda műemlék épülete szimbolikus jelentőségű a szegediek számára, hiszen az 1879-es nagy árvíz után Tisza Lajos, Szeged újjáépítésének teljhatalmú királyi biztosa onnan irányította a munkálatokat. Az ingatlan húsz éve került magántulajdonba, majd több tulajdonosváltás következett, és végül 2010-ben tönkrement a cukrászdát akkor működtetető cég.
Az önkormányzat a felszámolási eljárás során élt elővételi jogával, és megvásárolta a Virág cukrászda ingatlanát, illetve a Kis Virág bérleti jogát. Ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy a város előírja, az üzlethelyiségekben továbbra is cukrászda működjön.
Perek sorozata indult, és négy évbe telt, mire az önkormányzat birtokba vehette az ingatlanokat .
A közgyűlés már négy éve eldöntötte, hogy pályázaton választja ki a cukrászdák bérlőit, de a kiírást a jelenlegi jogszabályokhoz kell igazítani, pontos leltárt és értékbecslést kell készíteni, ami egy-két hónapot is igénybe vehet .
A Virág cukrászdának otthont adó Új Zsótér-ház 1873-ban, a „nagyvíz” előtt épült. 1874 nyarán a Klauzál tér felőli földszintjén már cukrászda nyílt. 1922-ben a Temesváron nevezetes cukrász, Virágh Géza és testvérei vásárolták meg és tették híressé a nevüket viselő helyet. Az államosítás után rövidült a cukrászda neve Virágra.
A Klauzál tér másik oldalán van a Virág cukrászdához tartozó Kis Virág. Előbbi kényelmes időtöltést kínál, utóbbi inkább a gyors kiszolgálásra helyezi a hangsúlyt.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)