Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

Így veri át Botka László a szavazóit

Cikkek 2016. dec. 22.

2016. december 19. 20:58
A szegedi szoci esete az üres hencegéssel: 1. rész.

Szeptemberben hatalmas hír volt, hogy a British Petrol 8 milliárd forint befektetéssel fejleszti magyarországi szolgáltatói tevékenységét, és a Szegeden kialakítandó új központjukban 500 új minőségi munkahelyet hoz létre. A beruházást – melyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be Budapesten – a magyar kormány 1,9 milliárd forinttal támogatja.

Brian Puffer, a BP globális üzleti szolgáltatásokért felelős alelnöke Szijjártó bejelentése után hangsúlyozta: 2009-ben Budapesten hozták létre szolgáltatói központjukat, és a magyar munkatársak elkötelezettsége, kiváló munkája alapján döntöttek a magyarországi, így a szegedi fejlesztés mellett.

Na és ki a legnagyobb politikai haszonélvezője a befektetésnek? Természetesen Szeged polgármestere, Botka László. Az a Botka, aki 14 éves polgármestersége alatt sem tudott annyi, hasonló minőségű munkahelyet teremteni a dél-alföldi nagyvárosban, mint amennyit a BP fog 2020-ig. Botka szokásához híven tülekedve, mindenkit félrelökve próbálja learatni a babérokat. A polgármester szeptember óta többször is hatalmas mellveregetéssel számolt be a befektetési sikerről, a sajátjaként is aposztrofálva azt. A siker valóban a szegedieké, de az érdem nem Botka Lászlót illeti, hiszen nem ő hozta tető alá a beruházást. Ennek ellenére a politikus mégis kemény tárgyalássorozatról, bejelentésről beszél…

Botka több fórumon megjelent öntömjénező megnyilvánulásait olvasva elkezdett érdekelni, hogy vajon hogyan is valósult meg a beruházás, hogyan jött létre a megállapodás, ezért kis kutatómunkába kezdtem, melynek végeredményeképpen kiderült, hogy a városvezetés, élén Botka Lászlóval nagyon jó indulattal is csak asszisztált a BP-befektetés szegedi sikeréhez.

A BP Szegedre csábításában ugyanis a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézménye, a HIPA, azaz a Nemzeti Befektetési Ügynökség vállalt oroszlánrészt.

Kezdjük az elején, a beruházónál (BP). Mit vett figyelembe a cég, és mi alapján hozta meg a komplex üzleti döntést?

A döntési folyamat során a BP megvizsgálta a lehetséges országok földrajzi elhelyezkedését,politikai és gazdasági stabilitását, az infrastruktúra rendelkezésre állását és fejlettségét, adózási környezetét, a képzett munkaerő rendelkezésre állását, az oktatási intézményrendszerét és együttműködési lehetőségeket, az adott iparág helyzetét és jelenlétét, és az állami támogatási lehetőségeket.

Ezt az üzleti döntési folyamatot segítette a HIPA tanácsadással, és fokozott lobbitevékenységgel. A tárgyalások 2015 októberétől kezdődtek, melyeknek talán csúcspontjaként említhető, hogy a háttérintézménynek sikerült elérnie, hogy a projektet kiemelt beruházássá nyilvánítsák 2016-ra.

A megyeszékhelyen az elmúlt 14 évben nem igazán javultak a foglalkoztatottsági mutatók, a városba, annak méretéhez és lakosságához képest elképesztően kevés beruházás érkezett, ezért egyre inkább leszakadt a vele egy uniós régióba tartozó nagyvárosoktól, pl. Aradtól vagy Temesvártól. Épp itt volt az ideje változtatni kicsit a mutatókon. A BP pedig nem tudott elmenni a magyarországi fejlesztési adókedvezmény és a képzési támogatás feltételrendszere mellett, plusz ott az SZTE is.

Szeptember 26-án végre hivatalos lett a beruházás. De hogy mit csinált addig Botka „anyukám ’94-ben berakott a parlamentbe” László? Keményen tárgyalt? Ó dehogy. Várta, hogy a szájába repüljön a sült galamb. Természetesen, gratulálunk neki. De máskor a hencegés mellett szólhatna pár jó szót azoknak a munkájáról is, akik miatt ő 2019-ben ismét Szeged „megmentőjeként” tetszeleghet.

Addig is, itt egy kellemes, őszinteséget és egyéniséget maximálisan nélkülöző „imázsinterjú” mindenki kedvenc Lacijával:

Forrás: 888.hu – Így veri át Botka László a szavazóit

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)