Százötven évvel ezelőtt, 1866. december 21-én született Tömörkény István író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. E jubileumhoz igazodva fogalmazta meg a Szögedi Védegyletet alapító Szabó László, hogy Szeged gazdag irodalmi múltjára tekintettel, irodalmi múzeumot kellene alapítani a városban. Ennek szerinte legideálisabb helyszíne a nemrégiben a lebontástól megmentett Rainer-ház lenne.

A vidéki városok közül Szeged büszkélkedhet a leggazdagabb irodalmi múlttal, mégsem gondozzuk megfelelően ezt az örökséget – mondja Szabó László, a Szögedi Védegylet alapítója, korábbi önkormányzati képviselő. Példaként a 150 éve született Tömörkény Istvánt hozva fel, az író életműve még halála után 100 évvel sem feldolgozott. „Úgy érzem, ez a százötvenedik születésnap tökéletes alkalom arra, hogy Tömörkényt végre méltóképp ünnepeljük, ezért erre az időpontra időzítem annak bejelentését, hogy a Városvédő Egylet egy irodalmi múzeumot alapítana Szegeden, amelyhez kormányzati támogatást már kértünk is” – tudatta Szabó László.

Egy irodalmi múzeum nyitása már korábban is megfogalmazódott civilekben, ahogy megírtuk, azért kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy Budapest és Debrecen után Szegeden is létesüljön irodalmi múzeum, hiszen a szegedi születésű Dugonics András és Juhász Gyula mellett rengeteg író, költő köthető valamilyen módon a városhoz, például Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Radnóti Miklós, József Attila, akikről egy-egy emléktábla vagy szobor, netán időszaki tárlatot emlékeznek meg.

A Városvédő Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, elképzeléseik szerint állandó rendezvényeknek adhatna otthont a tervezett múzeum, de a költők és írók személyes tárgyait is be lehetne mutatni ott, például kéziratokat. „Sokan nem tudják, hogy az első magyar regény is szegedi írótól származik, méghozzá Dugonics Andrástól. Az ő hagyatékát nem láthatja meg a nagyközönség, és a Móra-múzeum irodalmi büszkeségeinket bemutató tárlata is jó két évtizede bezárt. Egy irodalmi múzeum erre is ráirányíthatná a figyelmet, mint ahogy a költők és írók születésnapjáról is meg lehetne emlékezni. Ezen felül kihelyezett irodalom óráknak is helyet adhat egy ilyen múzeum, ami által a diákok közelebb kerülhetnének az adott költőhöz, íróhoz” – magyarázta Szabó László.

Arra a kérdésünkre, hogy hol lehetne kialakítani Szegeden belül egy irodalmi múzeumot, Szabó elmondta, eredeti ötlete a tíz éve üresen álló, s egyre pusztuló Bartók Béla Művelődési Ház épülete volt. Eredetileg az ügyészség költözött volna oda, ám ez nem valósult meg, s bár van azóta újabb hasznosítási terv is, de továbbra is üresen kong. Felmerült Juhász Gyula háza is ideális helyszínként, ami az egykori Fodor, immár a költő nevét viselő utcában áll. A nyolclakásos épület magánszemélyek tulajdonában áll, vagyis bonyolult lenne ott múzeumot kialakítani, bár Szabó László tárgyalt a tulajdonossal is. „Legfrissebb ötlet, hogy pontosan Juhász Gyula házával szemben található a város egykori leggazdagabb polgárának az otthona, a kis híján lebontott Rainer-ház. Ez a leggyönyörűbb belsővel, faburkolattal, polgári miliővel rendelkező épület tökéletes helyszín lehetne az irodalmi múzeum számára” – mondta el portálunknak Szabó László. Hozzátette, a ház két ablaka szembe is néz Juhász Gyula ablakaival. Mint ismert, a Rainer-ház helyére 86 lakásos társasházat szerettek volna felhúzni, ám védetté nyilvánították az ingatlant, így jelenleg nincs hasznosítva. „Schulcz Péter, a Csongrád Megyei Építészkamara elnöke is jónak tartja az ötletet, és szerinte Szeged építészeti értékeinek a bemutatására is kiválóan alkalmas lenne ez az épület. Mivel vannak olyan polihisztorok Szegeden, akik egyszerre voltak építészek és irodalmi nagyságok, gondoljunk csak Vedres Istvánra, össze is lehetne kapcsolni ezt a két területet” – részletezte a volt önkormányzati képviselő.

Az anyagiakat firtató kérdésünkre Szabó közölte, nem Szeged irodalmi nagyságain kellene spórolnia Szegednek, hiszen rengeteg pénz megy el felesleges dolgokra. Azt nem tartja valószínűnek, hogy a jelenlegi tulajdonos felajánlja a célra, ezért is számítanak a kormányzat támogatására, illetőleg az önkormányzatéra is. A város esetleges támogató hozzáállásával kapcsolatban megjegyezte, nincsenek illúziói, de azt nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az ötlete megtetszik a döntéshozóknak. Mint mondta, volt már erre példa, hiszen önkormányzati képviselőként javaslatot tett egy városi képtár létrehozására, amit lehurrogtak, majd egy hónap múlva saját ötletként állt vele elő a baloldali vezetés.

A Városvédő Egyesület és a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány támogatási kérelmet nyújtott be Hoppál Péterhez, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárához. Szabó László portálunknak elmondta, az irodalmi múzeum ötletével azokra – így a 150 éve született Tömörkény Istvánra – is szeretnék ráirányítani a figyelmet, akiket mai irodalmi közéletünk nem méltányol illően. Mint elmondta, Szeged nagyjai ezt megérdemelik.

Forrás: Szabó László: Irodalmi múzeumot Szegednek! – Szegedma

Ajánlott olvasmány még e témához:

Irodalmi múzeumot nyitnának a civilek Szegeden

A Juhász Gyula Irodalmi Emlékmúzeum létrehozásáért tartottak fórumot szegedi civilek – melyben nem csupán a szegedi költő, de városunkhoz köthető valamennyi kiválóság is helyet kap majd…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...