Napirendre került a rugalmas Energiaunió az Európai Unióban, és megkezdődött a keretstratégiájának kidolgozása. Jó lenne, ha környezetvédő szervezetek egységes álláspontra jutnának néhány alapvető kérdésben, még mielőtt véglegessé válik. Alább egy fontos aspektusát tárgyaljuk az Energiauniónak, nevezetesen azt, hogy miért jó, ha az olajfüggés oldásában az egyik pillér a gyors áttérés a villanyhajtásra a közlekedésben. Évente vagy 100 milliárd eurónyi import ásványi olajból lepárolt benzint, gázolajat, kerozint éget el az európai közlekedés. Ennek megszüntetése elengedhetetlen ahhoz, hogy legyen esélyünk a klímakatasztrófa elkerülésére.

A technikai semlegesség tévút, ésszerűbb a villanyhajtás támogatása

Politikusok és magukat nem részrehajlónak láttatni akaró emberek szokták hangoztatni a technikai semlegességet még akkor is, amikor nyilvánvaló, hogy valamelyik megoldás egyértelműen jobb – vagy rosszabb – a többinél. Így van ez mindmáig, amikor arról van szó, hogy csökkenteni kell a közlekedés széndioxid-kibocsátását. Sajnos ez a magatartás csak lassítja az új technikák elterjedését, a valódi változás bekövetkezését. Apránkénti változásokat képes csak elősegíteni, pedig a közlekedés energiaellátásának rendszerszerű átalakulására van szükség. A folyékony, túlnyomórészt fosszilis szénhidrogénből álló üzemanyagok monopóliumát képtelenség apró változtatásokkal megtörni. Kell a monopólium megtörését, a villanyhajtás gyors elterjedését elősegítő politika. Öt érv is felsorakoztatható emellett:

1. Környezet: A felszíni közlekedés dekarbonizációjának ma az egyetlen hiteles lehetősége a villanyhajtás. A villany már ma is lényegesen tisztább erőforrás a kőolajnál, és az előnye gyorsan nő. Az utóbbi években belépett új erőművi kapacitás 70 százaléka szél- és naperőmű volt. A további erősödés záloga a tárolás és a hálózatstabilizálás, amiben a fenntartható villanyhajtás komoly szerepet kaphat.
2. Energia: A villanyhajtás jobban hasznosítja a primér energiahordozó energiáját, mint a robbanómotoros. Az energiaellátás sokszínűsége és a függetlenség szempontjából jobb a villany. Sokféleképpen állítható elő más energiahordozókból, egészen kis, háztartási méretekben is.
3. Nincs más, ami kiválthatná a kőolajat: A földgáz is fosszilis széntartalmú, és energiaszempontból sem jobb választás a villanynál. A bioüzemanyagok jó részének megoldatlan fenntarthatósági problémái vannak, különösen azon fajtáinak, amelyek termelésének növeléséhez termőföldre van szükség. Legfeljebb ott érdemes rá számítani, ahol a villanyhajtás nem megoldható. A hidrogén ígéretes energiahordozója a jövő villanyra alapuló mobilitásának, de még fejleszteni kell.
4. Trendek: Az e-mobilitás elősegítheti a közlekedés fenntarthatóvá válását. A villanyautó magas fix és alacsony változó (használati) költsége kedvez a közautózás (egy gépkocsipark közös használata) elterjedésének. A villamosítás a vonatozást is vonzóbbá teheti. A villanyhajtás megjelenik az autónál kisebb járművekben, a biciklin, a rolleren és népszerűvé teszi azokat.
5. Innováció és versenyképesség: Ott tartunk, hogy Európát a lemaradás fenyegeti a villanyhajtás világversenyében Japánnal, Koreával, az Egyesült Államokkal és egyre inkább Kínával szemben. Ezekben az országokban a hibrid és a teljesen villanyhajtású járművekben látják az autózás jövőjét. Ha Európa leragad a benzinnél és a dízelnél, az komolyan veszélyezteti az európai autóipar versenyképességét.

A közlekedés villamosítása merész és vonzó jövőképe az Energiauniónak az elmozdulásra a környezetszennyező, importált olajról a tiszta villamosságra, miközben az átállás során munkahelyek jönnek létre, nő a gazdaság és bővül a fenntartható mobilitási kínálat. A villamos hajtást az Európai Tanács már a 2014. októberi ülésén az „Európai ipari reneszánsz”prioritásaként határozta meg.

Ami eddig történt, az azonban töredékes, alig látható és ritkán jól koordinált. Az Európai Bizottság több főigazgatóságának összehangolt fellépésére van szükség (a legtöbbjük az Energiaunióért felelősnek javasolt alelnök alá tartozik), ami tartalmazza az alábbi elemeket.

A közlekedésvillamosítási stratégia elemei

1. A közlekedéshez kapcsolódó más ágazatok felkészítése: A közlekedés energiaigényét össze kell hangolni az energiatermelőkével és az iparéval. Az e-mobilitás alapjaként gondoskodni kell többek között az okos, fenntartható elektromos hálózatról, ösztönözni kell a csúcsidőn kívül termelt energia tárolását, és meg kell oldani, hogy minden gépjárműben legyen fedélzeti okosmérő.
2. Más járművek bevonása: Ösztönözni kell a gépkocsi mellett minden más villanyhajtású gépjármű, például a villanyroller elterjedését. Már ma is másfél millió villanybiciklit adnak el az EU-ban, ami a villanyautó-eladásnak mintegy harmincszorosa.
3. A gépkocsiállomány fajlagos széndioxid-kibocsátásának folyamatos csökkentése: Minden gépkocsira legyen évenként felülvizsgált CO2-kibocsátási előírás. Például a személyautókra 2025-től érvényes 75 gCO2/km kibocsátási határ a következő évtől 70 g/km-re csökkenthető. Az évenkénti szigorodás ösztönzi az autógyárakat az átállásra a villanyautók gyártására. Az autógyáraknak a CO2 -kibocsátástól függő eladási engedélyei legyenek adhatók-vehetők, hasonlóan a kaliforniai Zero Emission Vehicle (ZEV) szabályozáshoz, amely rugalmas és ezáltal hatékonyan ösztönzi a villanyautók elterjedését.
4. A helyközi és távolsági közlekedés villamosítása: A közlekedés villamosítása nem korlátozódhat a településekre, a közlekedés dekarbonizációja érdekében a vidéki és a nagy távolságú utazásokra, szállításokra is ki kell terjednie. Ígéretes lehetőség a helyközi vasútvonalak és a nemzetközi vasúti szállítás villamosítása, ami egybevág a Fehér Könyv modal split és dekarbonizációs célkitűzésével is. A pályavasút leválasztását a nemzeti vasúttársaságokról szintén ösztönözni kell a vasúti fuvarozók bármiféle implicit megkülönböztetésének megelőzése végett. Korszerűsíteni kell a tehergépkocsik útdíjáról szóló irányelvet.
5. Szemléletváltás a személygépkocsi-tulajdonlásban: Kulcseleme a közlekedés villamosításának a túllépés az autó személyi tulajdonlásán. A telekocsizás, közautózás meghúszszorozódott az elmúlt tíz évben Európában, és ma már milliók vesznek részt benne. A villanyautó amiatt, hogy beszerzése viszonylag drága, de az üzemeltetése olcsó, ideális a megosztásra. Ezért az Uniónak elő kell segítenie, hogy a közautó-szolgáltatók flottavásárlásainak minél nagyobb része villanyautó legyen.
6. Villanytöltőállomások hálózatának kialakítása: A Bizottság megpróbált túllépni azon a problémán, hogy amíg nincs elég töltőállomás, addig kevesen vesznek villanyautót, és amíg kevés a villanyautó, addig kevesen fektetnek be töltőállomásba. A tagállamokat azonban nem sikerült megnyernie. Ezen már túl vagyunk, most már olyan szabályokra van szükség, amelyek eredményeképpen Európa-szerte megjelennek a töltőállomások, ahol minden autót föl lehet tölteni, és ki lehet fizetni az áram árát. Az egész Ten-T úthálózaton ki kell építeni a töltőállomásokat.

Következtetés

A közlekedés villamosítása egyedülálló lehetőség Európa számára, hogy egyszerre dekarbonizálja a közlekedést, megszüntesse az olajfüggést, munkahelyeket teremtsen, gyorsítsa a növekedést és előrelépjen az ipari újításban. Ehhez kell, hogy Európa az Energiaunió kulcsfontosságú pillérének tekintsen egy átfogó közlekedésvillamosítást. Ezzel a jó irányba tett lépéssel a közlekedés Fehér Könyv céljainak megfelelően közelebb kerülünk a növekvő multimodalitás, a közautózás, a könnyebb és kisebb gépkocsik Európájához.

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség „Briefing: Electrification strategy: a shift to sustainable e-mobility” című anyagának kissé rövidített fordítása.

Further information:

• Jos Dings, director jos.dings@transportenvironment.org Tel: +32 (0)2851 02 01 Mobil: +32 (0)498 515 319
• Greg Archer, clean vehicles manager greg.archer@transportenvironment.org

Forrás: levego.hu – Villanyhajtással a fenntartható mobilitásért

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...