Az élet hegyén

Mondotta Jézus : „Le a völgybe nézz !
Ott vergődik a fáradt szenvedés.
Míg könny pereg, vér foly, míg ide téved
Egy tétova sóhaj : én addig élek ! ”

Így szólt Zaratusztra : „Fönn a hegyen
Vívódik a Nagyság, bús idegen,
Míg vágy fogan, mámor gyúl, ide téved
Egy pogány ujjongás : én addig élek ! ”

És monda Jézus : „Míg ide jutott,
Miért borult el fényes homlokod ? ”

Szólt Zaratusztra : „Titkos szenvedésben,
Melyet meggyilkolt az én büszkeségem !
De a te lelked szomorú miért lett,
Szomorú mindhalálig ? ”

És Jézus szól, míg szava könnyre válik :
„Az öröm miatt, amit megölt hitem !
És ahogy nem ért bennünket senkisem… ”

Az élet hegyén. – Először a Budapesti Napló 1905 október 22.-ei számában jelent meg. İtt az utolsó sor végén fölkiáltójel van(!), utóbb meg hármaspont… A költő első verseskötetébe (Juhász Gyula Versei 1907. 31. o.) is beválogatta.

Jézüs tanítását költőnk lelkében szembesítette Zarathusztráéval (Kr. e. 630 – kb. 553) azazhogy a „pogány perzsa”-’nak olyan modern követőjével, tolmácsolójával, mint a keresztény tanítások nagy ítésze, Friedrich Nietzsche (1844-1900) hitelveivel.

A Zóróasztár-kutatások vélhetővé tették, hogy a próféta Kr. e. 1500 ill. Kr. e. 1000 táján, vagyis Jézus előtt legalább egy évezreddel élt.

Kora jelentős gondolkodóihoz hasonlóan Juhász Gyulát is megérint(h)ette a gondolat, hogy a keresztény hit megöli a természetes életörömöt.

Nietzsche főműve, az Ím ígyen szóla Zarathusztra lehetett legnagyobb hatással költőnkre.

Maga Nietzsche írta Ecce homo című önéletrajzi írásában, hogy Zarathustráját el tudná képzelni akár zenedarabként is. Richard Strauss valóra is váltotta ezt az álmát azonos Also sprach Zarathustra (İmigyen szóla Zarathustra) című szümphonikus költeményével. Ahogyan a zeneszerző Strauss maga írta: „Zenébe kívántam átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdeti primitív szinttől a valláson s a tudományon keresztül, Nietzsche emberfeletti ember fogalmának megfelelően. A szümphonikus költemény Nietzsche géniuszának hódol, s ez a géniusz az İmigyen szóla Zarathustra című könyvben mutatkozik leginkább meg.” Az 1902-es magyarországi bemutatóról az ıfjú Bartók Béla is elragadtatással nyilatkozott.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...