Európa szívéből
1950-ben – e napon – Kína megkezdte Tibet megszállását… a lakosság mészárlását… a lélegzetelállítóan szép kolostoraik lerombolását…
| Tibet határai száműzött csoportok szerint. | ||||||
| Tibet Kína szerint. | ||||||
| A Tibeti Autonóm Terület (ténylegesen). | ||||||
| India igénye Axai Csin részeként. | ||||||
| Kína igénye a Tibeti Autonóm Terület részeként. | ||||||
| Egyéb, történelmileg-kulturálisan Tibethez kapcsolható területek. |
Tibet közel ötezer méteres átlagos magasságával a Föld legmagasabban fekvő országa. A Béke Hona volt… A Világháborúban is…
A kínaiak a Budda-hitű kolostorok 99%-át lerombolták Tibetben.
Elloptak, összetörtek, megsemmisítettek pótolhatatlan kincseket, kegytárgyakat, thankát, szobrot…
Ez az a Kína, amely ma is lenézi a „műveletlen európaiak”-at…
Elgondolkodtató, hogy kit is lehet is a „náci”-zni, meg a „fasiszta”-‘zni e mai torz világban…
Ma mind a Dalai láma, mind a Tibeti Kormány száműzetésben él.
Miniszterelnökük, Loszang Szenge a legfontosabb föladatának Tibeti ügyének békés rendezését tekinti. Támogatja a dalai láma által meghirdetett középút politikáját, amely valódi önrendelkezést (autonomiát) biztosítana Tibet számára a kínai alkotmányban.
(Rohn Alajos kőmetszetén, 1846)
Hazánk fia Kőrösi Csoma Sándor volt az első tibeti szótár megalkotója.
Sajnálatos módon nem szép magyar anyanyelvén, hanem angol nyelven (kora legnagyobb fasisztáinak, gyarmat- és szolgatartóinak, máig rasszista kirekesztőinknek a nyelvén) követte ezt el.
1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:
„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”
Szótárat hát magyar adott Tibetnek e Földön. Kőrösi Csoma Sándorunk fáradozott rajta, nem a világ valamely nagy hatalma…
Többet is tehetnénk ma Tibetért ! Ha megértjük a tibetiek gondjait, talán a magunkéval is könnyebben megbirkózunk majd. Szövetségesekre pedig bizony nagy szükségünk van !
A Föld elnyomott népeivel összefogva magunk is többre vihetnénk…
Ajánlott e napon – Tibet gyásznapján – a Kundun film megtekintése, amely Martin Scorsese rendezésében mutatja be a 14. Dalai Láma ifjú korát és Tibet megszállását…
Európai szemmel, magyar nézőpontból talán még ennél is lebilincselőbb film ma estére, Heinrich Harrer, osztrák hegymászó önéletrajzi írása alapján : HÉT ÉV TIBETBEN
És a történetéből készült film:
Brad Pitt-et, David Thewlis-t is Kínából örökre…
De olvasni hajlandóknak itt a könyv is:
Majd itt a szomorú folytatása is…
És ma estére itt a film ! Amiért Brad Pitt nem mehet soha többé Tibetbe…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
