Európa szívéből
A Halloween rémesen terjedőben van!
Lassan már kiszorítja a mi Mindenszentjeinket is…
Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges.
Miénk ez az ünnep! Csak egy kicsit másképp…
Hello Wien! – Nemzeti Ünnepünk!
A nyugati világ divatjától nem szabadulhatunk, sodrása ellen ma nem úszhatunk…
Ússzunk hát vele, ünnepi sodrásban, de tiszta szívvel, magyarul!
Értetlenségünk oka lehet, hogy csúnya elírás rejti ma a Hellowienben diadalmunk….
Itt az idő, végre fölfedezni Halloweenben a helyesen írt magyart! A Magyar Diadalt!
Ünnepeljük végre tisztességgel, büszke fővel a magunk diadaljátékát! Bécs bevételét.
Modern szóval itt van nekünk a “Hello Wien“!
A nyugati rémjátékot meg igazán meghagyhatjuk a búbajos, beteg Nyugatnak…
Mi magyarok meg ünnepelhetjük méltán a rémek és rémjátékuk végét! – A Magyar Diadalt!
Sajnos kevesen tudják, hogy a mai nap – Mag hava legvége – a magyar hadtörténet jeles eseménye:
„1477. október 31.-én Igazságos Mátyás királyunk magyar seregének behódol Bécs.”
Innen ered – időszakosan elfeledett – évfordulós ünnepünk, a “Hello Wien” is.
Más (büszkébb) nemzetek ilyen ünnepeket nem felednek, hanem Nemzeti Napként vigadva ünnepelnek…
Ünnepeljük hát végre méltán Bécs magyar behódolást, a magyarok Bécs-üdvözlését.
Illő mai nyelvi alpárisággal – no meg némi szójátékkal – itt van nekünk a Hello Wien!
Vienna Pannonie – A Magyar Bécs – a Nürnbergi Krónikában (fametszet, 1493)
Kár, hogy némely tökfejek a töklámpás-állítással keverik “Hello Wien”-ünk diadalmasan szép hagyományát…
Azt meg már igazán aligha tudják, hogy az angol keresztények hajdan – hozzánk hasonlatosan – tisztességgel tartották a Mindenszentek napját is. “Halloween” után “Hallowmas” néven. (Hallowmas, mint Christmas…) Ennek, a ”Hallowmas”-nak előestéje a Halloween. Ez szabad magyar értelmezésben bizonyosan Mátyás további “más” terveiről emlékezhetik meg, hiszen Mag hava (október) végére megvolt már “Hello Wien”, jöhet hát “Hello más”!
Bizony… Jöttek is sorra! Üdvözöltük a szomszédos népeket és hódoló fővárosaikat is… Mátyásunk derék seregei élén magyar virtussal köszöntötte Morvaország és fővárosa, Berén (Brno/Brünn), majd Szilézia és fővárosa, Boroszló (Breslau/Wrocław) behódoló népeit is….
Mátyásunk bizony még tisztességgel ünnepelte Mindenszentjeinket:
“Hello Wien” Drakulával a várpincében… – Ez a magyar virtus!
Hiszen – mint az közismert – a vérszívó oláj (Vlad) Drakula a mi Mátyás királyunk magosvári (visegrádi) várbörtönében raboskodott.
Nem is volt akkoriban a rémség olyan divatos-híresen nagy legény…
Hát lássuk Mátyás és Bécs összefonódó történelmi hátterét:
Bécsi asszonytól született (Budán) Mátyás “trónörökös” fia, Corvin (Korvin) János is (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.).
Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó fejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás 1477 őszén körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet.
Mátyás tovább folytatta a háborút, 1483-ban újra elfoglalta Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset is, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át.
Terveit azonban nem volt képes maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6-án, Bécsben(!) váratlanul – valószínűleg orgyilkosság eredményeként – meghalt.
De ami a mai napon – még ha kissé bizonytalan „kacsa” is a dátum – a legfontosabb, az a jeles évforduló:
Mátyás király elfoglalja Bécs városát
Tény, hogy Béccsel újra „nagy” lett Magyarország…
“Nagy Magyarország”, mint olyan egy többféleképpen is értelmezhető fogalom. Van azonban valóságalapja bőséggel, nem úgy, mint rabló szomszédaink vérgőzös vízióinak. Nagy-Magyarország bizony nem az Ezeréves Magyarország. Ez utóbbi csak “Magyarország”.
“Nagy Magyarország” bizony létezett! Méghozzá sokféle volt.
Az Árpád-korban Ausztria fele is hozzánk tartozott (az Óperencián innen), az bizony “Nagy Magyarország” volt. De “…nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” is, meg Szilézia is, mint sok más – ma “távoli” – déli terület (Kucsói, Barancsi, Macsói, Sói, meg Uszorai Bánság) is magyar fennhatóság alatt volt Mátyásunk idején…
“Hello Wien-i Nagy Magyarország”: Mátyás király Magyarországa:
Bécs-Berén-Boroszló a nyugati – halványkék – karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban…
Morvaország a fővárosával, Berénnel – szégyenletesen közismertebb morva nevén – Brnoval…
és Szilézia a fővárosával, Boroszlóval együtt 1469-1490 között – 21 éven át – Magyarországhoz tartozott.
“Nagy Magyarország” nem vízió, hanem színes történelem, gazdag múlt, mely föleleveníthető. Fölelevenítendő!
Hello Wien-kor illendő a Hello Wien-i Magyarország vidékein gondolatban átszáguldanunk…
Ünnepeljük hát végre tisztességgel, büszke fővel és lovagi tornával minden magyar város szerte a magunk diadaljátékát!
Mátyásnak, királynak öltözött gyermekek táncoltathatják láncon Drakulát…
Itt van nekünk a magyar “Hello Wien”!
Csak meg kell végre értenünk az idők szavát, a korok sugallatát!
És győzedelmesek lehetünk megint…
Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány
alapító
Ajánlott még tavalyról:
Hello Wien!
A Halloween rémesen terjedőben van. Lassan már kiszorítja a mi Mindenszentjeinket is… Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges. Csak csúnya elírás az egész! Itt az idő, végre…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
