Csősz csillagunk sziporkái csillognak szerte éjszakáinkon. Talán maga János vitéz rugdalja le őket öreg egünkről…
Csak arra várnak, hogy észrevegyük, és gyermekeinkkel is megcsodáljuk őket!

A Csősz (Lant) hullócsillagraj sűreje közeleg. A csillagzápor – idegenkedő nevén a „Lyridák” – e hó 16.-a és 25.-e között porzik az éjjeli égen. Az égi zivatar csúcsa 21.-éről 22.-ére virradó hajnalban várható!

Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul a “Vega” és csillagzata (Ágoston Helga rajza)

Csillaglobbanások, izek záporzása, fényes tűzgömbök a szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Lant-raj – idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj – a Lant, azaz a Lyra csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga a Vega magyar népünk nyelvén a Csősz-csillag, így a belőle zuhogó csillagraj illendő(bb) magyar neve is “Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, az egész égbolt ötödik legfényesebb csillaga. A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép (konstelláció), latinul Lyra, görögül λύρα egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet már az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász is jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió számontart. Fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, szanszkritül Abhidzsit, mellékcsillagai arabusul Sheliak és Szulafat, – a Csősz subáján – a Subacsillagok.

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

A Csősz-csillagraj (Lyridák) a Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett egy igen jelentős hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint “eső módjára hullottak a csillagok”.
A megboldogult Margaret Thatcher emlékezetéül is érdekes megjegyezni, hogy e tünemény a Thatcher-üstökösből (C/1861 G1) származó égi törmelék fölragyogása.
A Csősz-csillagraj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat, 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll). 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzáporarány (ZHR) értéket is termelt a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.
Az angolkodó idegen ZHR „Zenithal Hourly Rate” magyar értelmezéséhez ajánlom a ZuhHaRány (csillag-zuharány) szójátékot!

Ajánlott még a Magyar Csillagászati Egyesület honlapja – www.mcse.hu is.

Toroczkai-Wigand Ede – magyar csillagneveink kutatója – ekként zárta csillagos sorait száz esztendeje: “A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.“

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni, és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr Sz L

Ajánlott olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

 Ajánlatos szögedi röndözvény:

A Csillagászat Napja Szegeden – 2013. április 20.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...