Gyermekkorában elsősorban a sportok érdekelték, majd ifjúként a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban (KöMaL) feladott problémák megoldásával foglalkozott, ez határozta meg érdeklődését. Erről Bor Zsolt lézerfizikus beszélt az MTI-nek abból az alkalomból, hogy szerdán kitüntették a Corvin-lánccal.

A Corvin-lánc egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A kitüntetést azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-lánc élő viselőinek száma egyszerre nem lehetett több tizenkettőnél. Később Erdély visszacsatolása után ezt a kvótát felemelték további hárommal. Így összesen tizenöt lehetett viselőinek száma.

 „A KöMaL-ban, ebben a több mint száz éves magyar újságban, amely a világon egyedülálló, havonta jelentek meg a matematikai és fizikai problémák. Ezek megfejtésében leltem örömömet. Egy probléma megértése tulajdonképpen az öröm forrása, amely egyfajta afrodiziákum” – vallja Bor Zsolt, akinek mindez a későbbiekben meghatározta az érdeklődését. Elmondása szerint ezzel nem volt egyedül, hiszen azok, akik az említett lap pontversenyeit megnyerték, mind fényes karriert futottak be.
A lézerkutatással Budapesten ismerkedett meg egy havonta összehívott feladatmegoldó délutánon. „Akkor úgy néztük a bemutatott lézert, mint falusi bíró a teknősbékát. Érdekes jelenség volt, de ekkor még nem volt olyan elképzelésem, hogy ezzel foglalkozom majd” – emlékezett vissza a fizikus. Az egyetemet a Szovjetunióban végezte el, majd mikor elektromérnökként hazatért, egy házgyárban dolgozott. Ezt követően került át a szegedi egyetemre és kutatásai egyik fő iránya a lézer lett. A 70-es évek elején, amikor Magyarországon nem lehetett lézereket sem venni, sem behozni, Szegeden ők maguk kezdtek lézerberendezéseket gyártani a különböző magyarországi kutatóhelyek számára.
Mint Bor Zsolt felidézte, az egészségügyhöz azt követően került közelebb, hogy németországi ösztöndíjat nyert a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézetbe, ahol folyamatosan több szegedi kutatóval dolgozott. A kísérletek során igyekeztek nagyon rövid lézerimpulzusokat előállítani, melyek segítségével óriási teljesítménysűrűségeket lehet elérni. Emellett általános optikai problémákat is vizsgált. A szegedi egyetem rektora 1989-ben hazacsábította, így fiatal, tehetséges kollégákkal megalapíthatta a lézerfizikával foglalkozó tanszéket. Olyan kutatócsoportot hoztak létre, amely nagy nemzetközi elismertséget szerzett.
Tudósként egy korábbi tanítványa hívására költözött az Egyesült Államokba. „A szegedi egyetemen végzett fizikus, Juhász Tibor a tengerentúlon alapított vállalkozást, amelynek célja a lézerek szemészeti alkalmazása volt. Az elvégzett kísérletek során nagyon rövid és nagy teljesítményű lézerimpulzusokat fókuszáltak a szaruhártyára. Emiatt őrültnek nézte őket az orvosi és a fizikusi szakma is, publikációikat sokáig el sem fogadták. Végül azonban egy új és sikeres szemészeti eljárás született, melyből évente egymillió műtétet hajtanak végre a világon, azaz óránként négyszázat” – mutatott rá Bor Zsolt.
Kiemelte, hogy az intralasig eljárásnak számos magyar vonatkozása van, hiszen több egykori szegedi diákja vett részt a kutatásban és az első száz műtétet is itthon, a Margitszigeten végezték el.
A sikeres eljárás után a kutatás folytatódott és Juhász Tibor másik céget alapított. A szürkehályog lézeres eltávolítására fejlesztettek ki eszközt, melynek következtében a beavatkozás biztonságosabb és eredményesebb lett. Az új lézerrel az első ötszáz műtétet szintén Magyarországon végezték el. Bor Zsolt ennél a cégnél dolgozik jelenleg is az eszköz továbbfejlesztésén.
„Szegediként a Tisza-parton nőttem fel, így szabadidőmet meghatározta a víz közelsége és ez ma is így van. Jelenleg Los Angelestől délre élek, az óceán partján a szörfözésnek hódolok, illetve előszeretettel horgászom elsősorban tonhalra, cápára” – árulta el a tudós.
Bor Zsolt a Corvin-láncról elmondta: miután a díj a magyar állam tulajdona, azt a láncot, amelyet most átvett, korábban Teller Ede birtokolta. „Kiváló tudós volt, aki a saját intellektuális teljesítményével befolyásolta a világ történelmét” – hangsúlyozta, felidézve, hogy Teller Edével 1989 szeptemberében személyesen is találkozott az Egyesült Államokban, és kérte, hogy jöjjön Magyarországra. Az atomtudós végül a Szovjetunió összeomlása után érkezett csak haza, de a meghívásnak eleget téve Szegedre is ellátogatott.
   A Corvin-lánc azért is sokat jelent Bor Zsolt számára, mert két szegedi korábban már megkapta a kitüntetést: Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki az első kitüntetett volt 1930-ban. „Klebelsberg Kunónak nagyon sokat köszönhetek, amit ő a magyar kultúra és tudomány területén tett, az egészen egyedülálló” – mutatott rá, megemlítve az egykori kultuszminiszter által alapított szegedi iskolákat, az egyetemet, a női klinikát, az úgynevezett tehetséghalászati törvényt, az országos ösztöndíjtanács létrehozását és a Collegium Hungaricum rendszer kiépítését.
„Azt hiszem, talán a magyar emberek nagy része nem tudja azt, hogy mennyire kiemelkedő ember volt és nem a teljesítményeinek megfelelő módon ismerik el őt. De a Corvin-lánc elismerte. Ezt jelenti számomra a Corvin-lánc, ami ezzel kötelez is” – hangsúlyozta Bor Zsolt.

Bor Zsolt 1949. június 20-án született Orosházán.
1973-ban a Kijevi Műszaki Egyetem Rádióelektronikai Karán végzett elektromérnökként, 1974-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) fizikából is diplomázott. 1975-ben egyetemi doktori, 1982-ben kandidátusi, 1984-ben a tudományok doktora fokozatot szerzett fizikából.
Kutatási területe a lézerfizika, az optika és a kísérleti fizika. 1973-tól 1989-ig a JATE TTK kísérleti fizika tanszékén dolgozott. 1977 és 1987 között megszakításokkal több mint 6 évet töltött a göttingeni Max Planck Intézet lézerfizikai részlegében, ahol a pikoszekundumos lézerimpulzusok generálásával és a femtoszekundumos optikával foglalkozott.
1988-tól ő irányította Szegeden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a JATE közös Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportját. 1989-ben megalapította és egyetemi tanárként azóta is vezeti a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét.
1990-ben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagja lett. 1993-ban a londoni székhelyű Európai Akadémia (Academia Europaea) is felvette tagjai sorába. Tagja az Európai Fizikai Társulatnak, az MTA Lézerfizikai Tudományos Bizottságának és Biofizikai Osztályközi Tudományos Bizottságának, az MTA Szegedi Területi Bizottságának, a JATE Habilitációs Bizottságának, elnöke a Jedlik Ányos kuratóriumnak, vezetője a Szegedi Egyetem Fizika Doktori (PhD) Programjának. Részt vesz több magyar és nemzetközi szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának munkájában. 1995 júniusában ott volt a Professzorok Batthyány Körének alapító tagjai között.
Munkásságát 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2004-ben a Bolyai János Alapítvány Bolyai-díjával ismerték el. 1998-2001-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban, 2001-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.
Tudományos kutatásai során új lézerfizikai jelenségeket fedezett fel, a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópiában új irányzatot alapozott meg. Nevéhez fűződik egy új lézerfizikai alapjelenség (az úgynevezett ön-Q-kapcsolás) elméleti kidolgozása, kísérleti kimutatása és bizonyítása. Alapvető eredményeket ért el a piko- és femtoszekundumos lézerimpulzusok erősítése és terjedése során fellépő torzulások vizsgálatában, univerzális összefüggéseket ismert fel a klasszikus optika területén, több fotolitográfiai elvet dolgozott ki.
Jelentős orvosfizikai munkássága is. Az általa kifejlesztett, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebb és a legpontosabb műtéti technikát biztosító femtoszekundumos lézert a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának szemészeti klinikáján 2012. április 3-án helyezték üzembe. Az új berendezés a szaruhártya-átültetéseknél és más szemsebészeti korrekciós műtéteknél lehetővé teszi, hogy az előre betáplált adatok alapján a számítógép egyénre szabottan, önállóan végezze el a műveleteket, így a beavatkozások könnyebbé, gyorsabbá és megbízhatóbbá válnak.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...