Miért nem megyek szívesen az utazási irodák jelentős részével?
(név nélkül említve)…
Mert már szinte mindegyikkel problémám volt csencselés miatt. Arra kényszerítettek, hogy szedjek be pénzt belépőkre, ami elvette az időmet a csoport tájékoztatásától. Aztán folytatódott a téma azzal, hogy az egyik utas ide, a másik oda nem kívánt bemenni. Nekik természetesen vissza kellett adnom a részüket, ami címletváltási nehézségek miatt tovább bonyolította az ügyet. Közben tekintettel kellett lennem az utazási irodáknak bedolgozó szervezőkre, akiknek ki kellett alkudnom az ingyenes belépőjét. Mivel erről egyszer megfeledkeztem, levonták a napidíjamból, amiért még az amúgy is legalacsonyabb tarifájuk felét (5000 forintot) kaptam meg. Aztán egyszer elfelejtettek tájékoztatni arról, hogy a horvát 100 kunást csak bizonyos dátummal fogadják el, ami miatt majdnem nekem kellett kipótolnom az összeszedett pénzt, ha nem jár a csoportok utáni egy fő grátisz. Aztán mindennek a teteje, hogy mindezekről vinnem kellett számlát az egyik irodának, mintha ellátmányt vettem volna fel belépőkre (ami nyilvánvaló csalás).
Az út jelentős részét csencseléssel töltöttem, hazafelé a buszban dülöngélve jártam föl s alá, mint egy kalauz, gondosan ügyelve arra, hogy nehogy még nekem kelljen kipótolnom a visszajáró összegeket. Mivel mindezt szinte lehetetlen fillére pontosan kiszámolni, ezért volt, hogy a megmaradt visszajárót egyszerűen bevittem az irodába – mert már nem volt türelmem a sziszifuszi váltogatásra.
Az említett utazási irodák egyébként „bejáratott” idegenvezetőket alkalmaznak, akik közepes, vagy gyenge tudással is hajlandóak végezni ezt a piszkos munkát. Még az általam küldött csoportokat is „megbízható” emberüknek adják oda, akik az általam írott könyvekből, tankönyvekből, jegyzetekből olvasgatva „idegenvezetnek” útközben. Így aztán olyan utazási irodákkal, utaztatókkal megyek, akik legalább 15.000 forint napidíjat fizetnek, és megkímélnek az említett tisztességtelen procedúráktól.
Dr. Somorjai Ferenc
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
Szerkesztőségünk természetesen az olvasói levelekkel való egyetértés, vagy egyet nem értés jogát mindenkoron fönntartja.