A népszavazásról józanul

Jó tisztázni, hogy ez a népszavazás miről is szólt valójában. Elsősorban a magyar kormányfő tárgyalási pozíciójának megerősítését a brüsszeli bürokratákkal szemben. Másodsorban a gazdasági menekültek kvóta szerinti elosztásának a megakadályozásáról. Harmadsorban a még megmaradt nemzeti szuverenitás megvédéséről, és nem utolsó sorban az EU megreformálásáról. De belpolitikai szempontból ennek a népszavazásnak több olvasata is van.

Ha közjogilag nézzük, akkor a jelenlegi népszavazási törvény alapján érvénytelen volt a népszavazás. Ha a korábbi NATO és EU népszavazási törvény alapján értékeljük, akkor érvényes volt. A NATO népszavazás (1997) közjogilag érvénytelen volt, mivel csak 49%- os volt a részvétel, ezért nem is léphettünk volna be a NATO-ba, de a parlament magára nézve kötelezőnek ismerte el és megszavazta a belépést. Az EU népszavazásra már az érvényességi küszöböt oly módon határozták meg, hogy mindenképpen érvényes legyen. „Az Alkotmány szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.”  Ez a barbatrükk alapjaiban kérdőjelezi meg Magyarország demokratikus jellegét. Nem lényegtelen kérdés, hogy a politikai „elit” milyen alapon változtatja tetszése szerint a demokrácia legalapvetőbb intézményének a népszavazásnak a játékszabályait. A magyar jogállamisággal súlyos problémák vannak.

A népszavazásra feltett kérdés kettőssége („Akarja-e, hogy az Európai Unió … előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő, kötelező betelepítését?” illetve Akarja –e, hogy  az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa …?) már önmagában az összetettségénél fogva közjogilag kizárja bárminemű

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...