Európa szívéből
Húszezer nevet tartalmazó adattár készítése indult el a jugoszláv kommunizmus áldozatairól.
Húszezer, a jugoszláviai kommunista uralom idején meggyilkolt személy adatait (név, foglalkozás, születés és elhalálozás ideje, ez utóbbi körülményei, illetve helyszíne) tartalmazó adatbázist hozott létre az a bizottság, amely az 1944. szeptember 12-e után meggyilkoltak eltitkolt sírjainak feltárására hoztak létre – jelentette a Vajdaság Ma hírújság.
A www.komisija1944.mpravde.gov.rs honlapon elindult az Áldozatok nyitott könyve projekt, amely egyedülálló Európában, de lehet, hogy a világon is. Ez egy olyan szoftver, amely révén területenként kereshető azon személyek neve, akik Jugoszláviában a kommunista rémuralom elszabadulása nyomán haltak erőszakos halált. Az ideiglenes nyilvántartásban szereplő 35 ezernél is több áldozatból eddig mintegy 20 ezernek az adatait vitték be az adattárba, s ezek a már említett szoftver segítségével kikereshetők – mondta dr. Srđan Cvetković, az állami bizottság titkára.
Az adattár (adatbázis) egyelőre csak cirill betűs verzióban érhető el. Ugyan miért is írnák le pl. magyar áldozatok nevét magyarul? Döbbenetes, hogy ennyi megkínzatás és elhallgatás után még ennyi sem jár a hazájukból, házaikból és véreikből is kiforgatott, túlélő magyaroknak!
Minden adat tartalmazza majd – ahogy ígérik – az adatforrást is, vagyis azok a polgárok, akik szeretnék megindítani hozzátartozójuk vagy ismerősük rehabilitálását, a honlapon keresztül juthatnak a legmegbízhatóbb információkhoz. Ez voltaképpen az egész tervezet (projektum) célja is, hogy legyen valamiféle „közszolgálat” ebben a vonatkozásban a rehabilitáció és a restitúció során, egy „nyitott könyv”, amelybe adatokat is lehet feltölteni, megváltoztatni, kijavítani újabb vagy más források alapján – magyarázta Srđan Cvetković.
A rendszer több mint 20 kategóriában képes elkészíteni a kért jelentést: terület, nemzeti(ségi) hovatartozás, politikai meggyőződés, elhalálozási idő, az áldozatok szociális helyzete, illetve más ismérvek alapján.
Mint Srđan Cvetković megjegyezte, a vállalkozás tető alá hozói tisztában vannak azzal, hogy munkájuk során óhatatlanul hibáznak, ellentmondásokba ütköznek, ezért lehetővé tették a polgárok számára, hogy a honlap tetején lévő „postaládán” keresztül közöljék észrevételeiket, illetve helyreigazításaikat. Így nem csak pontosabb lehet a nyilvántartás, de teljesebbé ki is egészülhet.
67 esztendeig tartották magukban fájdalmukat a – gyakran mindenükből kiforgatott – túlélők. Azt csak remélhetjük, hogy a hozzászólásaikat nem cenzúrázzák és azt különösen reméljük, hogy a hozzászólások nyomán nem indul el a bátor hozzátartozók és barátok iránti újabb hajtóvadászat. Ez lesz a Délvidéket ma is megszállása alatt tartó Szerbia vizsgamunkája az EU-csatlakozásához.
Az adattár elkészültével pedig végre déli szomszédaink szembe nézhetnek múltjukkal, elkészíthetik számvetésüket és a felelősök immár az áldozatok hozzátartozóinak – a holokauszttúlélőknek – teljeskörű kártérítésére is megtehetik méltó tétjeiket, az emlékmúzeumok létrehozására pedig bűnbánó javaslataikat.
Dr Sz L
Ajánlott olvasmány (rádiómelléklettel) : Egy áldozat harca az ártatlanságért: Teleki Júlia túlélte a délvidéki mészárlást
A Dévidéki Magyar Holokauszt Irodalma < Kattintson ide!
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
