Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

A KANDÚR-DUETT – KOÓS JÁNOS SZÜLINAPJÁN!

Krúdy Gyula ma is intő szavaival: „[…] betegség paprikázza meg az orrokat, szemeket; ólmot önt az agyvelőkbe, a csontokba […] A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (1933)

E borús őszidőben fölfrissülésül ajánlom hát mindenkinek ez elfeledett bájos-mókás derítő duettet!

Kupsa János néven született Oláhország (Rómánia) fővárosában a székely Kupsa János és Bartis Karola gyermekeként 1937-ben. A család a már 19 éve oláh megszállás alatt álló Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott, amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk.

Koós (Kupsa) János magyar énekes, tréfász (humorista), színművész

Származásáról így nyilatkozott: Édesanyám és édesapám Erdélyben, a hargitai Gyergyószárhegyen lakott, igazi székely családból származom, a rokonságom egy része most is Gyergyószárhegyen él. 

Kilátás a templomdombról egy késő őszi reggelen
Gyergyószárhegy a templomdombról késő őszi (szülinapi) reggelen
Bethlen Gábor, Erdély fejedelme e reneszánsz várkastélyban töltötte gyermekéveit Gyergyó-Szárhegyen

Koós János is ebben a székely környezetben nevelkedett…
Már ifjan zenész szeretett volna lenni, de édesapja így intette: „Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.

Mégis… Hofi Géza és Koós János kettecskén (duettesen) 1974-ben
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)