Sir Frederick William Herschel születése szerint németül: Friedrich Wilhelm Herschel Hannoverben született 1738 november 15.-én német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza. Angliában, Sloughban húnyt el, 1822 augusztus 25.-én. 

Tízgyermekes, protestáns családba született. 1755-ben – már az apai hagyományt követve – a hannoveri hadseregben szolgált és Nagy-Britanniába vezényelték, mivel a két országnak akkoriban közös uralkodója volt II. György király személyében. Herschel hamar megtanult angolul, megváltoztatta a nevét Frederick William Herschelre és Angliában telepedett le.

A Hubble űrtávcső főlvétele az Uránusz felhőzetéről, gyűrűjéről és a holdjairól

Sir William Herschel eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus azaz György csillaga név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén. Lalande azt javasolta, hogy a felfedezőről nevezzék el. Végül Johann Elert Bode német csillagász az Uránusz (az Οὐρανός latinkodón) ajánlata jobban illeszkedett a többi bolygó hellén-latin elnevezéseinek sorába. Hiszen… Uránosz az ég ura volt az atyja Kronosznak (Κρόνος), aki Szaturnusz görög megfelelője.

Herschel élete során több mint 400 távcsövet készített; a leghíresebb egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126 cm átmérőjű főtükörrel rendelkező reflektor, amely kor legnagyobb ilyen eszköze volt.

A 12 m-es teleszkóp

 Már a használatának első éjszakáján felfedezett vele egy új Szaturnusz-holdat, majd egy hónapon belül még egyet. A Mimaszt és az Enceladuszt Herschel maga nem nevezte el, a neveiket a fia, John Herschel adta nekik.

1822-ben hunyt el, a csillagvizsgálóként is használt otthonában. Bath (város) beli háza, ahonnan az Uránuszt felfedezte, jelenleg a nevét viselő múzeumnak ad otthont.

A Herschel Múzeum (William Herschel Museum – Herschel Museum of Astronomy) Bath városában (New King Street 19.)

…és benne az Uranuszt fölfedező látcső pontos másolata…

Sir Frederick William Herschel többek között felfedezte az infravörös sugárzást (1800-ban), megalkotta az aszteroida szót, a Hadakútja (Tejútrendszer) tanulmányozása során megállapította, hogy az korong alakú! Elsőként jelentette ki – csillagok helyzetméréseire alapozva – hogy a Naprendszer (is) mozog a világűrben. Nem is utolsó sorban pedig felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos (optikai) kettős – ahogyan korábban feltételezték – hanem valódi (fizikai) kapcsolatban is állnak egymással, azaz egymás körül keringenek.

Sir Frederick William Herschel szabad idejében számtalan zeneművet is szertett. Csak szümphóniáinak száma 24! Ebből 18 szümphóniát kissebb (kamara)zenekarra (1760–1762), 6-ot pedig nagyzenekarra (1762–1764) alkotott. Orgonaműveket, oboa-, kisbőgő (cselló)-, hegedű-, mélyhegedű-hangversenyeket, valamint hárfadalokat (szonátákat) is írt.

Herschel 15. szümphóniájának eredeti kézirata (1762).

A gyermeknemzésre azonban már kevesebb ideje jutott. Eggyetlen fia, John Herschel – jó tanítvány – a déli égbolt tanulmányozásával szerzett hírnevet…

Ajánlott olvasmány még : TENGERBOLYGÓ ♆ A NEPTÚNUSZ 175. SZÜLINAPJÁN

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...