A Halloween rémesen terjedőben van.
Lassan kiszorítja már a mi Mindenszentjeinket is…

Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges.
Miénk ez az ünnep! Csak egy kicsit másképp…
Hello Wien ! – A mi Nemzeti Ünnepünk !

Értetlenségünk oka lehet, hogy csúnya elírás rejti ma diadalmunk….

A nyugati világ divatjától nem szabadulhatunk, sodrása ellen ma nem úszhatunk…
Ússzunk hát vele, ünnepi sodrásban, de tiszta szívvel, magyarul !
Egy kis átérzéssel, vidámsággal, humorérzékkel…

Itt az idő, végre fölfedezni Halloweenben a helyesen írt magyart ! A Magyar Diadalt !
Ünnepeljük végre tisztességgel, büszke fővel a magunk diadaljátékát ! Bécs bevételét: Modern szóval itt van  nekünk a „Hello Wien“ !

A bárdolatlan nyugati rémjátékot meg igazán meghagyhatjuk a hibbant hülye Nyugatnak…
Nekünk elég, hogy „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…”
Drakula meg Mátyás börtönében várja a magyar kegyelmet…

Mi magyarok meg ünnepelhetjük méltán a rémek meg a rémjátékuk végét ! A Magyar Diadalt !

„Hello Wien“!

Legyen hát e szójátékkal Mag hava legvége a magyar hadtörténet jeles eseményének emléke:

1485. június 1.-jén, öthónapos ostrom után Igazságos Mátyás királyunk magyar seregének behódolt Bécs.
Ha Nap hava (június) elsejét nem is ünnepeltük eddig tisztességesen, hát engedve a nyugati hibbant divatnak, ünnepeljük hát meg Mag hava (november) 31.-én !

Elevenítsük föl hát elfeledett, ősi ünnepünket „Hello Wien” alakban is.
Más (nálunk büszkébb) nemzetek ilyen ünnepeket nem felednek, hanem Nemzeti Napként vigadva ünnepelnek…

Ünnepeljük hát végre méltán Bécs magyar behódolást, a magyarok Bécs-üdvözlését.
Illőn mai nyelvi alpárisággal – no meg némi szójátékkal – itt van nekünk a Hello Wien!

Vienna Pannonie – A Magyar Bécs – a Nürnbergi Krónikában (fametszet, 1493)

Kár, hogy némely tökfejek a töklámpa-állítással keverik „Hello Wien”-ünk diadalmasan szép hagyományát…
De a töklámpás-faragás sem idegen a magyar néplélektől…
Tökvicsori néven fölbukkan honi néphagyományunkban is !

Azt meg már igazán szétkürtölendő, hogy az angol keresztények hajdan – hozzánk hasonlatosan – tisztességgel tartották Mindenszentek napját is. „Hallowmas” néven.

„Halloween” után „Hallowmas” néven. (Hallowmas, mint Christmas…) Ennek, a „Hallowmas”-nak előestéje a Halloween. Ez szabad magyar értelmezésben Mátyás további „más” terveiről emlékezhetik meg, hiszen Mag hava (október) végére megvolt már „Hello Wien”, utána jöhet hát „Hello más”!

Jöttek is sorra ! Üdvözöltük a szomszédos népeket és fővárosaikat is… Mátyásunk derék seregei élén magyar virtussal köszöntötte Morvaország és fővárosa, Berén (csehül Brno / németül Brünn), majd Szilézia és fővárosa, Boroszló (németül Breslau / lengyelül Wrocław) népeit is….

Mátyásunk bizony még tisztességgel ünnepelte Mindenszentjeinket:
„Hello Wien” Drakulával a várpincében… – Ilyen a magyar virtus !

Hiszen – mint az közismert – a vérszívó (Vlad) Drakula a mi Mátyás királyunk magosvári (visegrádi) várbörtönében raboskodott.

  A szánalmas oláh rab drakula nem is volt akkoriban oly rémségesen híres, nagy legény…

Aki pedig mindennek a történelmi hátterére kíváncsi, ím lássuk hát !

Mátyás és Bécs ! – száz szálon kötődnek.

Lássuk hát Mátyás és Bécs összefonódó történelmi hátterét :

Bécsi asszonytól született (Budán) Mátyás „trónörökös” fia, Corvin (Korvin) János is (Buda, 1473. április 2. – Krapina, 1504. október 12.).

Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló ház szövetségre lépett egymással, s III. Frigyes Ulászlónak adta a cseh királyi címmel járó fejedelmi méltóságot. Erre válaszul Mátyás 1477 őszén körbezárta Bécset. III. Frigyes – mivel a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelemségét – 1477-ben Mátyásnak adományozta a címet.
Mátyás tovább folytatta a háborút, 1483-ban újra elfoglalta Alsó-Ausztriát, majd 1485-ben Bécset is, s a királyi székhelyet is ide helyeztette át.
Terveit azonban nem tudta maradéktalanul véghezvinni, mert 1490. április 6.-án, Bécsben(!) váratlanul – orgyilkosság áldozataként – halt meg.

Mátyás király pecsétje és aláírása

De ami a mai napon – még ha kissé bizonytalan „kacsa” is a dátum – a legfontosabb, az a jeles évforduló:

Mátyás király elfoglalja Bécs városát

Tény, hogy Béccsel újra „nagy” lett Magyarország…

„Nagy Magyarország”, mint olyan egy többféleképpen is értelmezhető fogalom. Van azonban valóságalapja bőséggel, nem úgy, mint rabló szomszédaink vérgőzös vízióinak. Nagy-Magyarország bizony nem az Ezeréves Magyarország. Ez utóbbi csak tisztán „Magyarország”.
De „Nagy Magyarország” bizony létezett ! Méghozzá sokféle alakban… 

Az Árpád-korban Ausztria fele is hozzánk tartozott (az Óperencián innen) – az bizony „Nagy Magyarország” volt ! De „[…] nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára…” is, meg Szilézia is, mint sok más – ma „távoli” – déli terület (Kucsói, Barancsi, Macsói, Sói, meg Uszorai Bánság) is magyar fennhatóság alatt volt Mátyásunk idején…

„Hello Wien-i Nagy Magyarország” – Mátyás király Magyarországa :
Bécs-Berén-Boroszló a nyugati (halványkék) karéjban, a Mátyás-karéjban, a nyugati Magyar-karéjban…

Morvaország a fővárosával, Berénnel – szégyenletesen közismertebb morva nevén – Brnóval…
és Szilézia a fővárosával, Boroszlóval együtt 1469-1490 között – 21 éven át – Magyarországhoz tartozott.

„Nagy Magyarország” nem vízió, hanem színes történelem, gazdag múlt, mely föleleveníthető. Fölelevenítendő valóság !

Hello Wien-kor illendő a Hello Wien-i Magyarország vidékein gondolatban átszáguldanunk…

Ünnepeljük hát végre tisztességgel, büszke fővel és lovagi tornával minden magyar város szerte a magunk diadaljátékait !
Mátyásnak, királynak öltözött gyermekek táncoltathatják láncon Drakulát… az oláh toprongyot, a szánalmas kutyát…

Itt van  nekünk a magyar „Hello Wien” !
Csak meg kell végre értenünk az idők szavát, a korok sugallatát !

És győzedelmesek leszünk, hisz azok lehetünk megint…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...