Európa szívéből
Két pestis egy napon! – Magyar tünetekkel…
Két pestis egy napon!
Erdély oláj kézen – az AIDS világnapján…
Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is…
Minek is az „ünnepe” ez a nap? – Trianon napjához hasonlatos „ünnep”…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉR
Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több elméláznunk…
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Lásd még: olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk) 2.) tudatos történelemhamisítással az „oláh” népnév váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév hivatalos változata.
Román (stílusú) templomok Magyarországon – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngébbek kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.
A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utolsó másfél évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne, hanem a tanulságok levonása és a magyar kiút kijelölése.
Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás?
Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.”
A trianoni országvesztés történelmi előzményei (I. rész)
< Erdély címere
Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek …
Bővebben itt: GAZDA JÓZSEF Az önfeladás mechanizmusai – Hitel 2002. július – EPA
A magyar nemzetiségűek aránya Erdélyben 2002-ben (meleg színekkel)
A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés! Ilyen egyszerű. Amit elvett az oláj túlnépesedés, azt visszahozhatja a magyar (helyre)népesedés. Ha van még rá magyar hajlandóság. Ha az Erdélyért sírdogálók a gyermekáldás dolgában is oly áhítatosak lennének, csak néhány évtized, talán egy évszázad… egy török áfiumnyi (150 évnyi) ídő sem kell…
Erdély visszatérhet!
Igen, Erdély újra magyar lehet – a természetesen magyar – népességi többséggel. Ma már az erdélyi olájok sincsenek szaporodóban… Most miénk lehet a terep. Itt a történelmi alkalom! Aztán már csak egy népszavazás kérdése, mint a rác nép ősi fészkében Rigómező (Koszovó) vidékén tették az albán túlnépesedők… Az EU is bólogat majd… Gyáván. És elvtelenül! Mint Koszovó népszavazása után is tette.
Márton Áron szobra Szászrégenben
Márton Áron szobra Szászrégenben
Ne feledjük: A 23 millió románnal riogató balmagyarok bizony képesek voltak minden korábbi hazaárulót alulmúlni:
Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten!
Lehet-e ennél orcátlanabb hazaárulással előállni Magyarországon?
Talán a Tatárdúlást, a Muhi Vész napját együtt ünnepelni a mongol elnökkel Batu kán képe alatt, vagy
Mohácsot a török szélső jobb vezetőivel… Szülejmán szultán arcképe alatt…
Már amennyiben ezek azoknak nemzeti ünnepei volnának…
De nemzeti tragédiáink nekik nem ünnepnapjaik. Az olájok viszont dőzsölnek e napon, hivalkodva vigadva a mi nyomorúságunkon…
Erdély oláh kézre kerülését ünnepelni Budapesten! Ünnepelni a nemzethalált. Döbbenet!
Miért nem a Bécsi döntéseket – Erdély északi felének visszacsatolását – ünnepelgetjük Bukarestben. Ennek legalább volna értelme! Erre azonban soha nem tett még – talán gondolatban sem – kísérletet egyetlen egy politikus sem. Egyetlen egy magyar politikus sem!
Már a többség elfeledte, de az oláj fasisztákkal együtt, magyar ellen ünnepelni a gyutórcsótányi fölforgató elemek szerint nem is volt sértő, bezzeg az országunkat fölprédáló szovjet ostromgyűrű budai hős magyar védőinek kitöréséről megemlékezni, az bizony súlyos fasiszta gondolat…
Hol élünk? Melyik nép hazájában?
Az oláj fasiszták fölvonulásának napja… Az oláj fasiszták fölvonulását még a Népszabadság is hitelesen bemutatta képsoraiban… (http://nol.hu/galeria/0000072
…ahogy egy érett nemzet ünnepel… vagy ahogy a tolvaj örül a koncnak?!
Előbb egy (D209-es) magyarellenes ügynök miniszterelnökként, majd egy Nemzeti Színházunkat fölforgató ingyenélő ratyi ünnepelgetett… Mit is?
Román ünnep a Nemzetiben
Ízléstelenség: Alföldi színházában koccintanak Erdély elcsatolására (Magyar Hírlap 2010-11-17)
Mára ez már egy rémkép emlékévé fakult. De a honvesztők komolyan gondolták, mint a fekaszaporítás…
Hogyan is kellene hát barátkozni a csonkországunk maradékánál nagyobb magyar területen hízó szomszédunkkal?! Hát…
Először is: Barátkozni nem nekünk kellene! Mi esetleg keresztényi módon megbocsájthatunk. Bár ez sem lesz könnyű.
Szervezzenek inkább a területrablók „Bécsi-döntések” évfordulóit Bukarestbe! Koccintsanak együtt a wilsoni elvekre! A néptöbbségi igazság elvének érvényére! Vagy még inkább az ígéretszegő (régiesebb szóval „áruló”) 1916-os dél-erdélyi oláj betörés visszavágójaként megesett magyar-német bukaresti bevonulás évfordulóját lenne érdemes megszervezni Bukarestben! De szép karnevál lenne!
Az lenne az oláj-magyar barátság igazi próbája. Amilyen gyáván ünnepelgettek akkor – 1916-ban Bukarestben a magyar csapatok bevonulásakor – a civilbe bújt oláj katonaszökevények, oly vígan és önfeledten mulathatnának most is! (Ajánlott olvasmányul Maderspach Viktor: Az oláhok vérnyomán a Fekete-tengerig)
Hát lássanak hozzá a Schengenbe vágyó barátaink! A mi vezetőink pedig kegyesen elfogadhatnák a kedves barátkozó, sőt talán engesztelkedő meghívásokat! Egyszer végre akár magyarul is viselkedhetnénk!
Mit is jelentett az olájok hatalomátvétele Erdélyben?
Wass Albert: Így érkezett Románia Kolozsvárra (részlet)
A „Kárpátok őre” csak egy azon több ezer elpusztított magyar emlékműből a gúnyhatárainkon túl, az elbitorolt (máig jogellenesen megszállva tartott) területeinken, melyekről nem is beszélünk, sőt, amelyeket nem is számolunk…
Aztán Erdély néhány borús háborús évre fölszabadult…
No persze nem az egész, csak az akkoriban is túlnyomó magyar többségű északi része.
A második bécsi döntés során Magyarországnak (vissza)ítélt terület (Észak-Erdély)
De hogyan is viselkednek a haramiák ha végre hozzájutnak a konchoz? Hogyan is rendezte le a köpönyegforgató nagy Románia (a 2. Világháború legnagyobb köpönyegforgatója és haszonélvezője) Erdély második „hivatalos” elbitorlását? Lássuk!
Oláj gyilkos gárda (Maniu Gárda) – Magyar Holokauszt Erdélyben (1944)
Ezt minden magyarnak látnia kell! És emlékezni rá! Így viselkednek ők! Az elbitorolt földjeinken. Mint mondottam: a „barátkozás” folyamatában először is nehéz lesz nekik megbocsájtani!
De magyarnak Erdélyben nem a megbocsájtás, vagy a barátkozás az igazi föladat!
Erdély magyar volt, és csak rajtunk, magyarokon múlik, hogy az lehet-e megint!
Kívánjuk nem engedve a 48-ból, meg a 12 pontból
Erdély unióját Magyarországgal!
Dr Szabó László
Szögedi mestör képével emléközve Erdély visszatértének (1940) Karácsonyára:
A cifraszűrös karácsonyi angyalka hazahozza Erdélyt… (a meggyötört, széttépett magyar nemzettesthez) hogy újra, békében együtt ünnepelhessünk…
Olvasói hozzászólás:
cleofide1731
Date: 2016. dec. 2., P, 8:52
Erdélyt nem a magyar anyák veszítették el, hanem az úrhatnám magyar férfiak.
Azok az ellabancosodó földbirtokosaink veszítették el, akik román jobbágyokat telepítettek be a földesuraknak sokkal kedvezőbb feltételekkel Havasalföldről és Moldáviából. Ott ugyanis a cigány rabszolgaság gyakorlata (csupán 1861-ben törölték el az összes román területen) olyan, versenyhelyzetet teremtett, hogy a román jobbágy (1864-ig, mikor a jobbágyságot is eltörölték) sokkal, de sokkal kedvezőbb helyzetet talált Erdélyben. Persze, 1861/64 után már a romák özönlöttek főként hozzánk (mármint a beások, nem a lovárik). Tehát ez 100%-ig a mi sarunk.
Lásd: Aferim!
Erdélyt nem elsősorban a magyar anyák vesztették el, hanem a román anyák nyerték meg.
Ha Trianon kialakulásáért (így Erdély elvesztéséért is) magyar bűnösöket kell keresnünk, akkor elsősorban az idióta és hazaáruló Károlyi Mihályt és bűntársait kell megemlíteni, akiknek gazembersége a magyar történelemben példa nélküli. Ilyen értelemben is üdvözlendő tény, hogy Károlyi Mihály szobra végre elkerült a Parlament épülete mellől (ideje lenne végre teljesen beolvasztani).
Édes Erdély
A kártyolyi szobornak a Tétényi Komcsi Szoborpark a helye!
Emlékezni és emlékeztetni kell !!!
( Jut eszömbe, magam is el köll vigyem oda már végre a gyerököket… hiszen a kommunizmust csak az elmondásaimból, mög a 6:3-ból ismerik…
Ajánlott: Ünnepeljünk a 6:3 napján! )
Milyen érdekes! Sose hallottam még, hogy valaki tanár a komcsi szoborparkba vitt volna osztálykirándulást…
Pedig minden gyerekre ráférne széles e Hazában!
Dr Sz L
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
