Scroll To Top

A konzumidiótizmus jegyében : Arcunk eltakarásával védekezhetünk a friss levegővel szemben ! (Sz.)

Vedres István

Kalendárium 2016. szept. 22.

1765. szeptember 22-én született Vedres István.
Varassányi Vedres István (Szeged, 1765. szept. 22. – Szeged, 1830. nov. 4.): Szeged szülötte, mérnök, gazdasági és műszaki szakíró, szépíró, aki sokoldalú tevékenységével meghatározó szerepet játszott Szeged fejlődésében.
A magyar nyelvű, gazdasági műszaki irodalom egyik megteremtője.
Tanulmányait a pesti tudományegy. bölcsészeti karán, majd a Mérnöki Intézetben végezte, s 1786-ban szerzett mérnöki oklevelet. Szeged város mérnöke, majd főmérnökeként közmunkák irányításával foglalkozott.
Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötése terén Csengele határának fásításával (1789).
Később a Szőreg-Gyála határában 3600 kh-as területén vízrendezésével és ármentesíté

sével országos hírű mintagazdaságot szervezett (1808).

A Soroksár – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged vonalvezetésű Duna-Tisza-csatorna és a szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár érdekében írt gazdasági-műszaki röpiratot (1805).
Számos csatornaterve közül a tiszántúli árapasztó csatorna tervét nyomtatásban is közreadta (1830). Víztárolók létesítését, öntözéses gazdálkodást, a rizstermelés és a tógazdálkodás fejlesztését javasolta.
Vízgazdálkodási javaslatainak Széchenyire való hatása közvetlenül kimutatható.
Varassányi Vedres István a Szegedi Városháza tervezője.

Vedres István városházi terve

Az új városházát 1799 és 1804 között építették fel Vedres István tervei alapján. Körüljárós erkélyű tornya nyomatékosan tudatosította, hogy a városban már nem a városparancsnokság és a kamara az úr, hanem a nemes tanács. A városházában külön színházterem is épült. Ez volt az első nyilvános színház Szegeden, és eleinte városszerte csak „Curiális házbéli theátrumnak” nevezték. A színpad a „tántzszálában, vagy másképpen Tántzpalotának végében volt felállitva.” Egy szeglet-kocsma és benne kávéház is helyet kapott az új épületben.
(Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája)

Közgazdasági írásaiban a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára.
Mint szépíró Dugonics András körének tagja volt.

Vedres István látképe a szegedi várról

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)