Scroll To Top

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

Civitas Fortissima – A legbátrabb város – Balassagyarmat

Kalendárium 2014. jan. 29.

1919. Förgeteg (január) hava 29.-e – a Csehkiverés avagy a Balassagyarmati Felkelés kitörésének napja

 
Balassagyarmat
címere.

A lenti szalagon olvasható latin felirata: Civitas Fortissima, magyarul a „Legbátrabb város”.
A Balassagyarmatot elfoglaló csehszlovák erők és a felkelő városi polgárok, valamint az utóbbiakat támogató maroknyi magyar katonaság között zajló utcai harcok eredményeként Balassagyarmat magyar maradt! A balassagyarmati polgárok hősiessége megmentette a Legbátrabb Magyar Várost a kisantant megszállástól…
Az ezt megelőző hetekben vesztettük el egyszerű polgári megadással kevésbé bátor magyar városainkat, mint pl. Kassát, Rimaszombatot, Losoncot, Lévát és Ipolyságot…

Pozsonyi polgárok tömegeit mészárolták le a megszálló cseh katonák…
Felelősségre soha nem vonták e háborús bűnösöket (sem)…
Aztán betolakodtak Balassagyarmatra is.

De itt a Város polgárai kezükbe vették sorsukat! A csehek kiverése január 29-ének hajnalán indult, mikor a magyar polgári erők megtámadták a csehek által bitorolt épületeket, amelyek között a legfontosabb a hellyi laktanya volt. A laktanya területén dúltak a legelkeseredettebb harcok, amik egészen február 1.-jéig eltartottak. A harcokban többek között a cseh parancsnok, Augustin Lauka is életét vesztette. A laktanyát végül a gyarmati polgárok és a segítségükre megérkező iglói géppuskások egységei foglalták el. Ezzel pedig a Várost megszálló csehek fészkét füstölték ki. A felkelők hősiessége elismeréseként, 2005-ben az Országgyűlés a Civitas Fortissima (legbátrabb város) címet adományozta Balassagyarmatnak.

Ajánlott film: Balassagyarmat – a legbátrabb város

…és Matúz Gábor filmje:

A legbátrabb város – Balassagyarmat

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)