Móga János (Bockó, vagy Borockó de tótabbul Brockó (ma Gázlós, túltótul meg: Brodské), Nyitra vármegye 1784. december 25. – Szászerked (ma: Mezőerked, olájul meg Archiud), Kolozs vármegye, 1861. november 10.) császári és királyi altábornagy, az 1848-49 évi szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg fővezére.

Móga – a karácsonyi ajándék – jelkép a magyar hadtörténelemben. Ő az aki képes volt a legelképesztőbb diadalra, majd megtorpanva értelmezhetetlen(ül lovagias) habozással képes győztes helyzetből a képtelen csatavesztésre is…

(Idősebb) Móga János és Radl Rozália gyermekeként született Bo(ro)ckón 1784-ben. A császári hadsereg főhadnagyaként harcolt a napóleoni háborúkban. 1809. július 6-án a Wagrami csatában súlyosan megsebesült, ezért 1810-ben nyugállományba helyezték. De fölépülvén 1813-ban századosként újra belépett a hadseregbe. 1842 augusztusában vezérőrnaggyá, 1848 júniusában altábornaggyá léptették elő.

István nádor lemondása után ő vette át a Jella(c)siccsal szemben álló magyar sereg fővezérségét és a Pákozdi csatában megállította a bán előnyomulását.

Jella(c)sicsot az osztrák határig üldözte, de a császárra és királyra tett esküje megakadályozta abban, hogy a határt átlépve Bécs felé törjön. Kossuth rábeszélésére 1848. október 30-án a magyar sereggel mégis átlépte a határt, de e lovagias késlekedéssel már Jella(c)sics és Windisch-Grätz egyesült csapataitól a Schwechati csatában vereséget szenvedett.

1848. november 1-jén lemondott rangjáról és visszavonult. A magyar főváros elfoglalása (1849. január 5.) után letartóztatták. Olmützben öt év várfogságra, továbbá rangja és rendjelei elvesztésére ítélték.

Fogságának kitöltése után Kolozs vármegyében, vejének, gróf Lázár Györgynek szászerkedi birtokán élt haláláig. Mára (mai nevén) Mezőerked már egy túlnyomó többségében (94%-ban) elolájosodott falu, így Mógának ott emléke sem áll. Így vész el a magyar nyom nemzetünk eltűnésével…

Eggyik leszármazottja – a hadi hagyományokat tartva – ma az eggyik legjobb raptor-pilótaként szolgál az amerikai légierőnél. Az alábbi filmen is megjelenik és meg is szólal Paul Moga őrnagy korunk csúcsfegyveréről:

Dogfights of the Future

Ajánlott irodalom: Nemeskürty István: 1848–49 – „Kik érted haltak szent világszabadság”,

Ajánlott Mógát még átfutni jeles lexikonainkban is: Révai, Tolnai, Magyar Életrajzi …

Móga János – Cs. kir. altábornagy, szül. Boczkón (Nyitra vm. ) 1785., megh. Szász-Erkeden 1861 nov. 10. A császári seregbe lépve 1809. mint főhadnagy harcolt a wagrami csatában, hol súlyosan megsebesült. 1810 nov. nyugalomba helyezték, de 1813. mint százados ujra belépett a seregbe. 1842 aug. vezérőrnaggyá, 1848 jún. pedig altábornaggyá nevezték ki. Teleki Ádám gróf lemondása után ő vállalta el a Jellachich-csal szemben álló magyar sereg főparancsnokságát és szept. 29. Pákozd és Sukoró közt vissza is verte a horvát sereg támadását. Ezután Jellachich nyomában egész Parndorfig nyomult, de az ország határát vonakodott átlépni. Végre okt. 30-án a szorongatott Bécs megsegítésére átlkelt a Lajtán, de Schwechat mellett vereséget szenvedett. Ezután lemondott a fővezérségről, melyet a Honvédelmi Bizottmány Görgey Arthurra ruházott. Windischgraetz bevonulása után Pesten elfogták s Olmützbe vitték. Itt a hadi törvényszék 5 évi várfogságra s rangja és rendjelei elvesztésére ítélte. Fogságának kitöltése után vejének, Lázár György grófnak szászerkedi birtokára vonult, hol meg is halt. (Révai Lexikon)

Móga János: a wagrami csatában súlyosan megsebesült, 1848. Altábornaggyá nevezték ki; szept.-ben Jellachich-csal szemben ő vállalta a magyar honvédsereg fővezérségét s Pákozd és Sukoró közt meg is verte a horvátokat: de az okt.-i schwechati vereség után lemondott. Windeschgrätz később elfogatta s Olmützben a haditörvényszék öt évi börtönre és rangja elvesztésére ítélte. Szabadulása után vejének, gróf Lázár Györgynél élt. (Tolnai Nagylexikon)

Móga János – (Bockó, 1785 – Szászerked, 1861. nov. 10.): honvéd tábornok, császári tiszt. 1848 nyarán Pest város parancsnokaként altábornaggyá nevezték ki. 1848. szept.- től a Jelačić ellen küldött honvédsereg parancsnoka, szept. 29-én a pákozdi csata győztese. Ezt követően az osztrák határig üldözte a menekülő bán seregét. A schwechati ütközet után, amelynek kudarcában ~ habozásának és késedelmeskedésének is része volt, nov. 1-én lemondott rangjáról és visszavonult. A világosi fegyverletétel után 5 évi várfogságra ítélték. – Irod. Barta István: Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén (I., Bp., 1952). (Magyar Életrajzi Lexikon)

Lásd még: Bona Gábor. Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Zrínyi Katonai Kiadó, 395. o.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...