Mindent szabad ma Európában...
csak európai módon gondolkodni
meg élni nem !!!

Kodály Zoltán

Hungarikumok, Kalendárium, Örökségvédelem 2013. dec. 16.

Szülinapján köszöntjük világhírű zeneoktatónkat és népzenekutatónkat

1882. Álom (december) hava 16.-án született Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.

Kodály Zoltán
(Fotó: Kodályné Péczely Sarolta képgyűjteményéből)

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Vikár Béla fonogramgyűjteményének hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni.

A népdalgyűjtő Kodály Zoltán 1906-ban

Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor indult életre szóló barátságuk is…

Kodály a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. A Megkésett melódiák dalsorozatában a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel pótolta azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdették egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta hazáját elnyomó hatalmaknak…

Kodály Zoltán életútja kiállítás – Bácstudástár

Kodály Zoltán zenei nevelési elvei ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is.

Elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze: 1. kiművelt hallás, 2. kiművelt értelem, 3. kiművelt szív, 4. kiművelt kéz. Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban. Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van …