Sir Frederick William Herschel születése szerint németül: Friedrich Wilhelm Herschel Hannoverben szülketett, 1738 november 15.-én német-angol csillagász, az Uránusz bolygó felfedezője, minden idők egyik legnagyobb megfigyelő csillagásza. (Megh. Slough, Anglia, 1822 augusztus 25.)
Tízgyermekes, protestáns családba született. 1755-ben – már az apai hagyományt követve – a hannoveri hadseregben szolgált és Nagy-Britanniába vezényelték, mivel a két országnak akkoriban közös uralkodója volt II. György király személyében. Herschel hamar megtanult angolul, megváltoztatta a nevét Frederick William Herschelre és Angliában telepedett le.
Élete során több mint 400 távcsövet készített; a leghíresebb egy 40 láb (12 m) fókusztávolságú és 126 cm átmérőjű főtükörrel rendelkező reflektor, amely kor legnagyobb ilyen eszköze volt.
Már a használatának első éjszakáján felfedezett vele egy új Szaturnusz–holdat, majd egy hónapon belül még egyet. A Mimast és az Enceladust Herschel maga nem nevezte el, a neveiket a fia, John Herschel adta nekik.
1822-ben hunyt el, a csillagvizsgálóként is használt otthonában. Bath (város) beli háza, ahonnan az Uránuszt felfedezte, jelenleg a nevét viselő múzeumnak ad otthont.
A Herschel Múzeum (William Herschel Museum – Herschel Museum of Astronomy) Bath városában (New King Street 19.)
…és benne az Uranuszt fölfedező látcső pontos másolata…
Sir Frederick William Herschel többek között felfedezte az infravörös sugárzást (1800-ban), megalkotta az aszteroida szót, a Hadakútja (Tejútrendszer) tanulmányozása során megállapította, hogy az korong alakú! Elsőként jelentette ki – csillagok helyzetméréseire alapozva – hogy a Naprendszer (is) mozog a világűrben. Nem is utolsó sorban pedig felismerte, hogy a legtöbb kettőscsillag nem csak látszólagos (optikai) kettős – ahogyan korábban feltételezték – hanem valódi (fizikai) kapcsolatban is állnak egymással, azaz egymás körül keringenek.
Sir Frederick William Herschel szabad idejében számtalan zeneművet is szertett. Csak szümphóniáinak száma 24! Ebből 18 szümphóniát kissebb (kamara)zenekarra (1760–1762), 6-ot pedig nagyzenekarra (1762–1764) alkotott. Orgonaműveket, oboa-, kisbőgő (cselló)-, hegedű-, mélyhegedű-hangversenyeket, valamint hárfadalokat (szonátákat) is írt.
Herschel 15. szümphóniájának eredeti kézirata (1762).
A gyermeknemzésre azonban már kevesebb ideje jutott. Eggyetlen fia, John Herschel – jó tanítvány – a déli égbolt tanulmányozásával szerzett hírnevet…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...