Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Weöres Sándor szülinapján

Kalendárium, Szülinap(ok) 2012. jún. 22.

Weöres Sándor  1913. Nap (június) hava 22.-én született Szombathelyen. Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtudósunk nem volt a bolsevista rendszer kegyeltje. Nem bizony, hiszen édesapja, idősb Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt, édesanyja, Blaskovich Mária pedig nagyszebeni, gazdag rác (szerb) polgárcsaládból származott.

A művelt földbirtokos-polgárcsalád egyetlen gyermeke. Csöngén élt, gyermekkorától, ahol nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett. 1933-tól Pécsett volt joghallgató, majd bölcsész. 1932-ben jelent meg első verse a Nyugatban, majd 1934-ben első verseskötete a „Hideg van”. 1935-ben Baumgarten-díjban részesült. 1937-38-ban Észak-Európában és Távol-Keleten utazgatott. 1939-ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával doktorált. Könyvtáros lett Pécsett, de sok időt töltött Budapesten is. 1947-ben Pestre költözött és feleségül vette Károlyi Amyt. Ezután hosszabb olaszországi tanulmányutat tett. A bolsevista Vörös Terror alatt szabad magyar világszemlélete miatt támadások érték, így 1949-től csak műfordításai, gyermekversei jelenhettek meg.

Színes, dallamos gyermekversein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974.) 1951-ben a kommunisták még könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán, aki már a 15 éves lírikus versét (Öregek) megzenésítette, a továbbiakban is támogatta őt. 1956 végén megjelent Weöres Sándor gyűjteményes kötete, de a Vörös Terror restaurálása után, 1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait. 1966-ban Nyugat-Európába és az USA-ba látogatott. A nyolcvanas években alkotóképességet nehezítve mind súlyosabb betegségekkel küzdött…

Lenyűgözően gazdag életművéből ízelítő:

Szépirodalmi művei

  • Hideg van. Versek. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934
  • A kő és az ember. Versek. Nyugat, Pécs, 1935
  • A teremtés dicsérete. Versek. Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1938
  • A holdbeli csónakos. Kalandos játék húsz képben. Budapest, 1941
  • Theomachia. Drámai költemény. Dunántúli Könyvkiadó, Pécs, 1941
  • Bolond Istók. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
  • Medúza. Versek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944
  • A teljesség felé. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1945
  • A szerelem ábécéje. Versek. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • Elysium. Versek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1946
  • Gyümölcskosár. Versek. Hincz Gyula rajzaival. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
  • A fogak tornáca. Versek. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947
  • Testtelen nyáj. Budapest, 1947
  • Bóbita. Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1955
  • A hallgatás tornya. Harminc év verseiből. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956
  • Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel). Magvető Kiadó, Budapest, 1958
  • Tűzkút. Magvető Kiadó, Budapest, 1964
  • Hold és sárkány. Két dráma (A holdbeli csónakos; Octopus). Magvető Kiadó, Budapest, 1967
  • Merülő Saturnus. Magvető Kiadó, Budapest, 1968
  • Zimzizim. Móra Kiadó, Budapest, 1969
  • Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Magvető Kiadó, Budapest, 1972
  • Télország. Reich Károly rajzaival. Móra Kiadó, Budapest, 1972
  • Ha a világ rigó lenne. Móra Kiadó, Budapest, 1973
  • Tizenegy szimfónia. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973
  • Abc. Magyar Helikon Könyvkiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
  • 111 vers. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
  • Hetedhét ország (Károlyi Amyvel). Kossuth Kiadó, Budapest, 1975
  • Áthallások. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
  • Harmincöt vers. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978
  • Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival). Képzőművészeti Alapítvány, Budapest, 1979
  • Egysoros versek. Szántó Tibor montázsaival. Magyar Helikon-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
  • Szent György és a sárkány. Nemzeti Színház, Budapest, 1979
  • Ének a határtalanról. Magvető Kiadó, Budapest, 1980
  • Weöres Sándor kézírásos könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981
  • Mahruh veszése. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
  • Színjátékok. Magvető Kiadó, Budapest, 1983
  • Posta messziről. Magvető Kiadó, Budapest, 1984
  • Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg. Budapest, 1985
  • Kútbanéző. Magvető Kiadó, Budapest, 1987
  • Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba. Helikon, Budapest, 1988
  • A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben. Madách Színház, Budapest, 1989
  • A sebzett föld éneke. Magvető Kiadó, Budapest, 1989

Halála után megjelent kötetek:

  • Szent Miklós. Budapest, 1992
  • Szó és kép. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Fantaisie orientale. Borda Antikvárium, Budapest, 1994
  • Priapos. Pajzán versek. Helikon, Budapest, 2001
  • Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája. Tragikomédia öt felvonásban, két részben. Balassi Kiadó-Katona József Színház, Budapest, 2002
  • Holdaskönyv (Pásztor Bélával). Napkút Kiadó, Budapest, 2004
  • Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005
  • Elhagyott versek Helikon Kiadó. 2013.

Életműkiadások:

  • Egybegyűjtött írások I-II. Magvető Kiadó, Budapest, 1970
  • Egybegyűjtött írások III. Magvető Kiadó, Budapest, 1975
  • Egybegyűjtött írások. Versek, kisebb prózai írások. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003

Válogatások:

  • Válogatott versek. Magvető Kiadó-Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
  • Weöres Sándor legszebb versei. Albatrosz Kiadó, Bukarest, 1985
  • Eternal moment. Selected poems (Alan Dixon fordítása). Corvina Kiadó-London New Rivers Press, Budapest-Saint Paul, 1988
  • Sok tünemény. Válogatott versek. Pesti Szalon, Budapest, 1993
  • Weöres Sándor válogatott versei I-III. Unikornis Kiadó, Budapest, 1996
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)