Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő meddő óév(ek)re való visszatekintésűl …
E napon 189 esztendeje írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját :

https://www.youtube.com/watch?v=KuPIHZ7I9m8

Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján

Most van a telihold ! E napokban, holdkeltekor – még Újév előtt – e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes :

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék ;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán ?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér ?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort ;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl !

Cseke, 1831. december 29.

“Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg… falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati oldalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy, hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és levegője kellemes.
… Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a székében látszó városokat és falvakat szemléltük.” – jegyezte föl Evlia Cselebi a török világutazó az 1660-as évek elején.

Dörre Tivadar rajza Huszt vára romjairól (1898)

… És mi mégis merengünk… visszamerengni hívunk minden honfit… a távoli magyar múltba… „régi korok árnya felé…” – Történelmi Hazánk, a Kárpát medence csodálatos szegletébe az Észak-keleti Kárpátok lábához… arra a varázslatos területre, amelyet – mióta Trianon elszakította Magyarországtól – „Kárpátalja”-’nak neveznek…

A Tisza egykor a várhegy lábánál folyt. A várból alagutat vájtak a folyóhoz. Ennek az alagútnak a kijáratánál épült a Régi Vár étterem. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh(szlovák) terror idején tüntették el ezt is az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt…

Mindez természetesen tisztességgel helyreállítandó!
Hivatalos bocsánatkérések után, az elkövető(k) jogutódjának költségén…

Legyen úgy, mint régen volt!
Legyen Szent a Béke!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Kölcsey Ferenc : Huszt

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...