Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Ács Gyura bácsi szülinapján – lippentős mög röszkettetős

Ács Gyura bácsi szülinapján jusson Ő eszünkbe!

Ma lönne 126 éves…

Emléközzünk rá azzal, amit ránkhagyott!

Tápai lassús és frisses
illendőbben… szögedibben: Lippentős mög röszkettetős…

Teremtsünk hát hagyományt!

Ács Gyura bácsi szülinapján táncoljuk a táncait! A táncainkat!
Ha mög nem tudjuk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján mögtanuljuk!

De talán olyan is akad ez országban milliószám, aki azt sem tudja, ki volt Ő?!

Ács György volt szögedi táncművészetünk utolsó nagy természetös mestöre.
Táncaink áthagyományozója.
Tőle ösmerjük a körösztöző, az olájos, a frisses, a lassús, de még a darudübögős (csárdás) táncainkat is…

Ács György (1890. január 29. – Tápé – 1967. június 3.) és felesége Molnár Mária a Csongorád megyei – akkor még Szegedtől független – Tápé táncéletének kiemelködő képviselői voltak. Tánckincsünk régi rétegének egyik legfontosabb családját – az ugrós-legényös táncokat – az Alföld keleti-délkeleti részén többnyire az “oláhos” képviseli. „Oláhos”, mert a polgárosultabb magyar nemigen táncolta már a tőlünk „levetett” táncot, így az a szögényebb szomszédra hagyatott. Az “oláhos” legszöbb, legépebb Csongorád megyei változatait a tápai népművész-házaspár előadásai nyomán ismerjük.

E táncfajta szóló alakját is gazdag, változatos formában járta Ács György. Ahogy Ő nevezte szép ízös tápai-szögedi nyelvén, csakis olájos !

Szívessen tanítottak, és szinte valamennyi színpadi fölkérésnek eleget töttek. Gyakran keresték föl őket néprajzosok, zenetudósok, néptáncszakértők. 1950 Ígéret havában (májusában) kapcsolódtak be a Tápai Népi Együttes munkájába.

Ács György és felesége, 1952-ben – még csak 62 évessen…

Ács György és neje a hosszú népi együttesi és egyéni szerepléseik során a régi tánchagyomány két legjellemzőbb és leggazdagabb fajtáját fűzték össze mindön előadás alkalmával újraalkotott, rögtönzött összeállításban: a régi réteghöz tartozó olájost (azért is olájozzák, mert régebbi, „szégyöllni való”) és újabb táncaink példáját, a lassú(s) és friss(es) csárdást.

A Népművészet Mestere kitüntető címet Ács György 1954-ben kapta mög.

Gyura bácsi emlékére, mög mindannyiunk egészségére koccintsunk, és igyunk hát ma este!
Aki töheti, táncoljon is eggy-két szögedit! No mög persze illendően tápait!

Lippentős, röszkettetős, körösztöző, olájos, mög darudöbögő… Micsoda nevek!
Micsoda táncok!

Tápai olájos (70 évessen!)

Ha lönne Szögedön ma illő Város-vezetés, hát ezöket a táncokat mindönki ösmerné!
Mert aki nem, azzal bizony a tősgyökös városatyák bizony mögismertetnék!
Ha máshogyan nem, hát gyermekei(n)k oskolai tanulmányain körösztül…
Csak úgy lippentősen, de bizony röszkettetősen, mög körösztözősen, darudübögőssen…

Érdemös olykor Gyura bácsi szerény végső nyughellyét is möglátogatni, mielőtt megint, majd végleg feledésbe merül…

Egy hideg temetőséta során észleltem döbbenten a sír lejártát (röndszörös temetőjárásaim közepette) Tóth Tamás temetőszakértő kíséretében… Cédula lengedezött rajta, hogy lejárt, ha mög nem újítják a bérletöt, a sírt a maradványokkal eggyütt fölszámolják (néhány hónapon belül). Hogy ez sönki másnak föl nem tűnt!?  Akár szöröncsének is nevezhetném… De a „vak véletlenben” nem hiszök.
Az élő kultúrkörben lelki erő létözik… meg lelki örökség, amely áthat mindönt…

Ács Gyuri bácsi sírját – mikor lejárt – mögmentöttem az enyészettől.
A megváltás díját képviselői keretömből ajánlottam föl. Röndölköztem is róla azonnal. Tájékoztattam erről Mészáros Attilát, – Tápé akkori képviselőjét – aki rögtön csatlakozott, mint tápai ebben maga is szívössen támogatott. Kettőnk keretéből a sír végre is – időszakosan – mögváltatott.

Ács György nyughellye azonban ma sem védött, mindön igyeközetöm és indítványom ellenére díszsírhellyé máig sem lött. – Igen, az Ő és számos hozzá hasonló Szögedi Nagyság sírját javasoltam dísz-sírhellyi védelömre:
A gyüttmönt balvezetés részérül csak a süket fülek!
(Szeged eltékozolt tíz-milliárdjaiból a fabotka-bandának erre sem futotta… ehelyött leginkább öndicsérő nagy szavakra, mög önajnározó fogadásokra szokta…)
De mi lészön hát Ács György gazdag táncörökségével?

A tavalyi szülinapján a köszöntés – Ács Gyura bácsi ma lenne 125 éves! –
sokak szívét mögdobogtatta…

Remény csillant, hogy síremlékénél talán több is emléköztethet majd rá…
Valami, aminek nyomán talán táncait is többen és gyakrabban táncolják majd…

Gombos András – a Szeged Táncegyüttes feje és lelke – régi tanulmányából könyvvé érlelődik Ács Gyura bácsi emléközete.

A magam részéről azonnal fölajánlottam a teljes kiadás költségeinek fedezetét.
Ezt ma is szívesen is fölajánlom!

Remélhetőleg Gyura bácsi könyve már nem várat magára soká!

Hellyi táncosunk emléközetének és táncai(nk)nak a hellyi közoktatásunkba lönne a hellye!
Möghirdethetjük végre az önkormányzati programot: Fölzárkózunk Apátfalvához!
(Pátfalván már évtizedök óta a közoktatás része a hellyi táncörökség.)

Addig is… Táncoljuk hát – őseinkhöz méltóan – szögedi mög tápai táncainkat!
A tápai táncos mestör szülinapján itt van nekünk örökül a lippentős mög a röszkettetős…
Ha mög még nem tudnánk, hát itt az ideje, hogy a szülinapján végre mögtanuljuk!

Hiszen…

Darudöbögős Gyura bácsink emléközete és Szöged, no mög Tápé bizony ennél sokkal többet érdemöl!

Szöbb Szögedi Jövendőt!

kíván

Dr. Szabó László
Szögedi Városvédő Egyesület
Szögedi Védegylet
elnök

Tápai viselet, 1950-es években

Örökül maradt Ács György után…

Kézirattár: AKT 237., 345.
Filmtár:
Ft. 154. Tápé (Csongrád m.) A felvétel helye: Budapest – Margitszigeti szabadtéri színpad.
Gyűjtők: Erdős Lajos. Gyűjtés ideje: 1952. III. 9. Táncfotótár: Tf. 20 009–17.
Ft. 154. 1. Oláhos. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit.: 120/I. 467.; Megjelenés: Martin György: Magyar tánctípusok kelet-európai kapcsolatai. MTA I. Osztályának Közleményei 21. (1964.) 67–96. Budapest; Martin György: East-European relations of Hungarian Dance Types.
In Europa et Hungaria. Congressus Ethnographicus in Hugaria (1963). 469–515. Budapest.; Pesovár Ernő–Lányi Ágoston: A magyar nép táncművészete. Néptánciskola I. 1974. 91–93. Budapest; Magyar Néprajzi Lexikon IV. 1981. 83.
Ft. 154. 2a–b. „Körösztöző”. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 3–4.; 8. Oláhos. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária (sz. 1897)
Ft. 154. 5.; 6c. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 6a.; 7a–b. Oláhos. Táncolta: Ács György.
Ft. 154. 9.; 11–12. Frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 154. 10. Csárdás („Darudübögő”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Megjelenés: Szentpál Mária (összeáll.) é. n. „Darudöbögős” tánc leírása.

Tápéi darudübögő(s) / darudöbögő(s) (csárdás)

Ft. 467. Tápé (Csongrád m.) Gyűjtők: Martin György, Török Józsefné. Gyűjtés ideje: 1960. X. 18. Kézirattár: AKT 722.
Ft. 467. 1. Oláhos és frisses. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 785.; Megjelenés: Pesovár Ernő: A magyar páros táncok. 1997. 8. sz. tánc. Budapest.
Ft. 467. 2.; 3a–b. „Lassú és frisses”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária. Táncírástár: Tit. 320.; Tit. 321.
Ft. 467. 5. Frisses („Lippentős”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 6.; 7. Lassús („Röszkettetős”; „Egylépés”) Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.
Ft. 467. 9. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/II. Megjelenés: Martin György: Adatok Tápé tánchagyományaihoz. Az oláhos és a csárdás. In Juhász Antal (szerk.) Tápé története és néprajza 1971. 737–758. Tápé
Ft. 467. 10. „Olájos”. Táncolta: Ács György. Táncírástár: Tit. 120/III. Megjelenés: Martin György: Motívumkutatás, motívumrendszerezés.
A Sárközi-dunamenti táncok motívumkincse. 1964. Melléklet: Sárközi-dunamenti motívumtár. (Lányi Ágostonnal) 54. Budapest
Ft. 467. 11. „Lippentős”. Táncolták: Ács György és Ács Györgyné Molnár Mária.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)