Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Az ördög műve

A „Nagy Francia Forradalom” találta fel a modern élet poklát, a nemzetállamot.

Ennek első vivmánya az erőszakos beolvasztás volt. A „szabadság, testvériség, és  egyenlőség” szent nevében azonnal bezárták a más nyelvű iskolákat, nyomdákat, szervezeteket. Majd a katolikus papok kinevezését a hivők szavazataira bízták.

Ennek a végrehajtása nem ment simán, hiszen Franciaország lakosságának több mint fele, nem volt francia. Legtovább a bretonok harcoltak a Franciaország szemetéből toborzott fegyveres rablóbanda ellen. A két évig tartó kegyetlen harcban a bretonok kétszázezer férfit, nőt, gyereket vesztettek, borzalmas körülmények között. Csak a huszadik század végén engedték meg a nemzetiségi nyelven tanító iskolák megnyitását.

A nacionalizmus viharos sebességgel terjedt és rengeteg kisebb-nagyobb háborúnak volt okozója. Az eddig különböző dinasztiák alatt aránylag békésen együttélő népek gyűlölni kezdték egymást. Nemcsak önállóságra törekedtek, de más, gyöngébb népekre is ki akarták terjeszteni hatalmukat. Siker esetén, tűzzel vassal azok megsemmisítésén, beolvasztásán, kivándorlásra kényszerítésén, kitelepítésén dolgoznak.

A világ láthatatlan urai villámgyorsan kihasználták e rendszernek a kínálkozó eszközeit hatalmuk, befolyásuk megalapozására. Nekik a BÉKE az igazi ellenségük. Nagy pénzeket és hatalmas politikai befolyást csak háborús eszközökkel lehet elérni.

Napoleon leverése után a világháború első felvonása végével kínálkozott a legjobb alkalom. A határokat úgy igyekeztek megvonni, hogy minél több kisebbség kerüljön a győzők kezére, hiszen azok harca az elnyomás ellen, kitűnő ok lesz a második felvonás kirobbantására.

A trianoni határokat kizárólag azért húzták meg, hogy a magyarokat legalább négy ellenség fogja körül. Nyugat Magyarországot is azért adták Ausztriának, hogy legyen egy rágnivaló csont közöttünk.. Lengyelország határait is a később biztosan bekövetkező konfliktusok könnyű előidézése érdekében jelölték ki. Sok németet, ukránt, litvánt ajándékoztak a lengyeleknek. Tetejében pedig egy korridort adtak nekik a tengerre a németek lakta területeken keresztül.

A békecsinálók nem voltak hülye gyerekek. Nem tévedésből rendezték így sorsunkat, hanem egy végetnemérő konfliktus magvait szándékosan ültették el népeink között.

A második felvonás végén „helyreállitották” a háborús okokat és még meg is tetézték azokat. A Szovjetet beengedték a Kárpát medencébe. Gondolom azért, hogy könnyebben támadhassák meg Európát a Bécsi Medencén és a Po völgyén keresztül.

A lengyeleknek megint odaadtak Németországból egy darabot, ami nem járt nekik.

Kelet Poroszországot pedig bekebelezték a Szovjet Unióba. Lengyelország keleti részéből is lekanyaritottak egy jó darabot. Mindezt szintén egy eljövendő konfliktus reményében tették.

A Szovjet szétesése idején az oroszok, tőlük nem várt nagylelküséggel az Ukránoknak  adták a Donyec medencét, ahol az ukránok hiánycikkek, Krim félszigetről is lemondtak,  ahol azok szintén ritkaság számba mentek.

Igy érkeztünk el napjainkig, mikoris Nyugat magához akarta ölelni Ukrajnát az  oroszok legnagyobb bosszúságára. Az ottani orosz milliók pedig hirtelen ráébredtek, hogy  szivük mélyén végyakoznak visszatérni a „Cár atyuska” szőrös kebelére.

A francia forradalom következményeinek még nincs vége. Megoldatlan problémák  ezeken kívűl is akadnak még garmadával. Itt van néhány, a teljesség igénye nélkül:
Baszkok, Catalánok, Bretonok, Belgium kettészakadása, Moldáv köztársaság, Erdély, Bácska, Felvidék, Ruszinok, Korzika, a Morvák, az ukrajnai lengyelek románok, magyarok, a krimi tatárok…

Nem fogunk unatkozni, de még unokáink sem…

Raraavis
2014 március 4

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Raraavis

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)