Tizenöt elárvult erdei fülesbagoly-fiókát (Asio otus) nevelnek a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjában, a madarak miután megerősödtek, visszatérhetnek a szabadba.

Veprik Róbert igazgató elmondta, hogy tavasszal a vadaspark mentőközpontja egyfajta állatbölcsődévé változik. Számos védett állat kölyke és fiókája kerül ide ilyenkor, amelyek elárvultak, vagy valamilyen oknál fogva elszakadtak az anyjuktól.
A több mint egy tucatnyi, különböző korú fülesbaglyok-fióka nem egy fészekből származik, több helyről hozták be őket a sorsukért aggódó magánemberek, illetve természetvédelmi szakemberek. Egy-egy fióka került a mentőközpontba például Szegedről és környékéről, valamint Ópusztaszerről és Hódmezővásárhelyről. Deszkről egyszerre hat fiókát juttattak be a vadasparkba, ahol a gondozók veszik át a pótmamai szerepet, és etetik rendszeres időközönként a fiókákat.

A felnevelt fülesbaglyokat amint lehetséges, szabadon kívánják ereszteni. Hosszú évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a gondozás többnyire sikerrel jár, így a jelenleg a vadasparkban nevelkedő bagolyfiókák is nagy valószínűséggel visszakerülhetnek természetes élőhelyükre – tette hozzá az igazgató.
A közepes termetűnek számító – 35 centiméter körüli hosszú – erdei fülesbagoly nevét hosszú tollfüléről kapta. Hátoldalán rozsdássárga tollazata sűrű, hasoldalán kissé halványabb, szeme jellegzetes narancssárga színű. Főleg fenyvesekben, kisebb fenyőcsoportokban helyenként lomberdőkben fordul elő. Nappal a sűrű lombok között rejtőzik vagy a fák törzséhez húzódva, egyenes testtartással pihen. Kisebb rágcsálókra, főként mezei pockokra vadászik, de néha rovarokat és madarakat is fog. Ősszel és télen kisebb csapatokba verődik.

(Vadaspark-MTI)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...