Őskori, Árpád-kori és késő középkori település nyomaira bukkantak Csongrád megyében, a nagymágocsi szennyvíztelep előkészítő munkája kapcsán indított feltárás során.

A Béres Mária ásatásvezető az MTI-nek elmondta, hogy a szennyvíztelep helyszíne már 1999 óta ismert régészeti lelőhely, így a beruházás tervezésénél számoltak a feltárás idő- és költségigényével. Az ásatás október 27-én kezdődött Nagymágocson, elsőként egy késő középkori, a török hódoltság időszakából származó település nyomaira bukkantak. Megtalálták több épület cölöpjeinek helyét, valamint a telkeket elválasztó árokrendszert is.

A jelek szerint bizonyos folytonosság figyelhető meg a középkori és a 12-13. századi Árpád-kori település szerkezete között. Az árokrendszer alapján a telkek feltehetően ugyanott helyezkedtek el a két településen – mondta Béres Mária. Egy Árpád-kori sír is előkerült, amely valószínűleg a közelben található köznépi temetőhöz tartozhatott. A sír helyzetéből arra lehet következtetni, hogy az ott elhantolt embert valamilyen okból kitaszította magából a közösség – közölte a régész.

A terület már az őskorban is lakott lehetett, ezt bizonyítja a feltárás során talált, kultikus célra használt gödör, amely valamilyen szertartás helyszíne volt. A gödörből 30-50 megégett sertéslábszárcsont került elő – mondta a szakember. A terület feltárását a szentesi múzeum munkatársai a fagyok és a rossz idő beköszöntéig folytatják, majd várhatóan jövőre, kora tavasszal fejezik be – tudatta Béres Mária.

Forrás: MTI