Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek országszerte november 4-én, vasárnap, a nemzeti gyásznapon, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel azt közölte, hogy a vasárnapi központi program reggel 8 órakor kezdődik a budapesti Terror Háza Múzeumnál, ahol az áldozatok falánál egész nap el lehet helyezni az emlékezés mécseseit és virágait.
Az emlékezőket az Új köztemető 301-es és a Fiumei úti sírkert 21-es parcellájához is várják, az 1956-os forradalom hősi halottainak emlékművéhez, ahol 15 órától koszorúzást tart a 21-es Parcella Emlékmű Alapítvány, az 56-os Kegyeleti Bizottság és az Erdély Művészetéért Alapítvány.
A XVIII. kerületben, a Hargita téren szintén 15 órakor ’56-os emlékművet avatnak. Az emlékmű a kerületi önkormányzat kezdeményezésére Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának történészi és F. Kovács Attila Kossuth-díjas művész koncepciójának alapján készült. Az emlékművön mintegy 2500 áldozat neve szerepel kőbe vésve, azoké a hősöké, akik életüket adták a szabadságért. Az avatáson beszédet mond Ughy Attila (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere és Schmidt Mária.
A budapesti Kossuth Lajos téren 18 órakor őrlángra állítják a Forradalom Lángját, majd 19 órakor emlékkoncert zárja a nemzeti gyásznap programját a Szent István-bazilikában, ahol a MÁV Szimfonikusok előadásában Beethoven Eroica című szimfóniája hangzik el. Az eseményen részt vesznek az állami protokoll képviselői, a Magyarországra akkreditált diplomáciai testület tagjai és ’56-os szervezetek képviselői – áll a KIM közleményében.
Az Irány Csoport rendezvényén, a Terror Háza Múzeumban Gyarmati Dezső, az 1956-os olimpiai vízilabda-válogatott tagja, Regéczy-Nagy László ezredes, a Bibó-per vádlottja, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, valamint Horváth Attila jogtörténész, egyetemi docens idézi fel az 1956. évi forradalom és az azt követő megtorlás eseményeit.
A nemzeti gyásznapon Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára megkoszorúzza az 1956-os Juta-dombi emlékművet a XXIII. kerületben. Kőbányán, a X. kerületi Kisfogház-emlékhelyen szintén koszorúzást tartanak.
Vidéken is sok helyen tartanak az önkormányzatok megemlékezéseket. Hódmezővásárhelyen Wittner Mária, ’56-os halálraítélt, a Fidesz országgyűlési képviselője mond beszédet. Szegeden a Nagy Imre-szobornál és a Dóm téri Magyar Pieta 1956 szobornál lesznek megemlékezések. A keszthelyi és a hatvani önkormányzat is megemlékezést tart a forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Az elesettek és a megtorlás áldozatai emlékére szentmisét mutatnak be a budavári Mátyás-templomban, míg Miskolc belvárosában, a görög katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet tartanak.
    1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, és leverték az október 23-án kirobbant forradalmat és szabadságharcot. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.
Nagy Imre akkori miniszterelnök családjával és a hozzá közel álló politikai körrel november 4-én menedékjogot kért és kapott a jugoszláv nagykövetségen, de november 22-én a szovjet titkosszolgálat segítségével tőrbe csalták, és a romániai Snagovba hurcolták. Nagy Imrét később visszaszállították Budapestre, ahol halálra ítélték és 1958. június 16-án kivégezték.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...