A Maros megyei Radnóton vasárnap délután kigyulladt a Kornis-Rákóczi várkastély tetőszerkezete. A tűzoltóság első vizsgálata szerint ellenőrizetlen tarlóégetés okozta a tüzet. Hát persze! Bizonyára így menne ez, ha otthon ülnének a Rákócziak, meg  Kornisok, akkor is! – Vajon megtörténhetett volna mindez, ha az oláj állam visszaadta volna már a várkastélyt jogszerű tulajdonosának, a Gyulafehérvári Római Katholikus Érsekségnek?

Magyarország épített örökségének a java a jelenlegi gúnyhatárainkon kívül található. A kezelői pedig többnyire a – nemzetközi jog szerint már évtizedek óta jogtalanul bitorló – megszálló országok szervei. Krasznahorka után most Erdélyben, Radnóton gyulladt ki történelmi magyar várkastély. „Csak” gondatlanság lenne ez a tüzes gyászos sorozat? Ha tisztes magyar vizsgálat nem indul, az igazság sohasem derülhet ki.

A Maros megyei tűzoltóság ügyeletese az MTI-nek megerősítette a tűzeset hírét. Mint elmondta, helyi idő szerint pár perccel 16 óra után kaptak telefonos bejelentést a kastélyban keletkezett tűzről. A tűzoltóság hat tűzoltókocsival és egy létrás kocsival vonult a helyszínre. A bejelentés szerint a tető nagy felületen égett.
Ioan Nicoara, Radnót polgármestere az MTI-nek elmondta, a tűzoltóság gyors beavatkozása ellenére a kastély két zsindellyel födött sarokbástyájának égett a teteje. – Bár Szegeden lenne még eredeti zsindelyes fedelünk csak egy is mutatóba! Vajon ki fogja helyreállítani a – ma már szinte pótolhatatlan – zsindelytetőt? Nincsenek ma már zsindelyhasítók! Ez is eggy olyan szakma, amely kiveszett. Talán a legutolsó ilyen épületünk a Tápai templom volt… Tudatlan döntnökök – megkésett, de talán épp ezért – túlbuzgó „modernizálás”-sal cserépre cserélték azt is.

A Tápai templom, előterében Tápé képviselője, a tápai hagyományok védelmezője.

Radnót várkastélyában a tűz csak kis mértékben terjedt át a fő épülettest cseréppel fedett tetőzetére. Ez az eset is példázza, hogy éppen a tűzhatlansága miatt terjedt el – a zsindely helyett – a cseréptető országszerte – bő száz éve – Szegeden is. Persze ma már számtalan módja lenne a zsindely tűzhatlanításának is. Csak némi figyelmet és költséget kellene szentelni rá.

A tűzoltóság ügyeletes tisztje az esti órákban azt közölte az MTI-vel, hogy mintegy ezer négyzetméteren égett le a kastélytető, és a két torony emeleti mennyezete is beszakadt. Az ügyeletes közölte: bár még nem készült el a helyszíni jelentés, de az első vizsgálatok arra utalnak, hogy az ellenőrizetlen tarlóégetés vezetett a sarokbástyák kigyulladásához. A piknikezőket persze megregulázza az oláj kormány, de a(z ellenőrizetlen) tarlóégetésben szabad a tánc!

Radnót városkáról bölcs eleink utcát is neveztek el Magyarország megcsonkítása után Szegeden. Bölcs tájolással elorzott keleti területeinkről Szeged keleti részén, vagyis Újszegeden. Mai „képviselőink” többségének erről már fogalmuk sincsen, ahogyan az égtájakról sem. (Lásd Rahó utca!). A Radnóti utca ennek a kisvároskának a magyar emlékezetét idézi Újszegeden, még – az utóbb híressé lett, Klauzál Gábor Gimnáziumának is új nevet szerzett – Radnóti Miklósunk előttről! Kevés radnóti utcai látta a Radnóti Várkastélyt, pedig szebb időket idéző vonalai többre (lehettek volna) érdemesek. De ki is viseljen gondot Radnótra, ha mi „anyaországi magyarok” nem?
Magam Radnót magyar gátján – a „Maroson Európába” túrán –  át is cipeltem csónakomat.

A magyar múltat temető szennyes látványt nem épp fölemelőnek, inkább siralmasnak mondanám.

A Maros partján áll négyzet alakú, sarkain bástyákkal megerősített, kétszintes várkastélya, amely a 16. században épült reneszánsz stílusban. A Bogáthy, majd a Kornis család tulajdonát képezte, aztán a Rákóczi család tulajdonába került. I. Rákóczi György 1650 körül átépíttette, az építész a velencei Agostino Sereno volt. A főépületet akkoriban bástyás falak, tárházak, laktanyák és istállók, valamint a Marossal táplált árkok fogták körbe.
Apafi Mihály erdélyi fejedelem is használta a kastélyt, amelynek nagytermében 15 országgyűlést tartott. A gyakran változó tulajdonosok sorában találjuk II. Rákóczi Ferencet is. A várkastély 1802-ben  egyszer már gondatlanságból leégett, ezután kapta mai tetőszerkezetét. Úgy tűnik most 210 esztendőt kibírt.

1887-ben a római katolikus egyház tulajdonába került, amely katolikus gazdasági iskolát működtetett az épületben. 1948-ban államosították az oláj szervek, de oktatási föladata megmaradt. 2002-ig mezőgazdasági iskola működött a kastélyban.
A jelenleg használaton kívüli épületet a Gyulafehérvári Római Katholikus Érsekség visszaigényelte, de mindeddig az oláj szervek módszeres és bojárosan ráérő akadályozása miatt nem született döntés a visszaszolgáltatásáról. Muresan László egyházi ügyintéző az MTI-nek elmondta, tíz éve várják a visszaszolgáltatást. Noha papíron az állam a tulajdonos, ez idő alatt folyamatosan őriztették az épületet. Az utóbbi tíz évben a kastély állaga jelentősen leromlott, az őrzés ellenére az épület fából készült elemeit, a termek parkettjét ellopták. – Vajon kicsodák? Ki szokott parkettát és faburkolatot lopni elhagyatott kastélyokból? Nemtán az a népség, mely országrészeket is? Vagy talán az, amely még néha nekik is kínos „kisebbség”?

Sic transit gloria mundi – Így vész el a világi dicsőség! Különösen, ha hagyjuk, hogy  ilyen kirekesztő módon semmibe vegyék az érdekeinket, az évszázadok óta tépázott magyar érdekeket.

Az már csak  költői kérdés: Ugyan ki égethet (ilyen hanyagul) tarlót az Európai Unióban?

Ennél pedig már csak az költőibb: Vajon lesz-e felelős?

Dr Sz L

2012. március 18., vasárnap
(MTI tájékoztatás nyomán)

Ajánlott olvasmány: Dr Szabó László – Paulovics Péter:A hű folyó
Lásd még: Radnót
Radnót várkastélya

készítette: Bükki Imre

készítette: Bükki Imre

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...