A magyar egészségügyi rendszer (össze)omlása folyamatos. Nagy lendületet adott persze neki Horváth (Ráháb) Ágnes – közismertebb nevén „röfike” – förtelmes ámokfutása, aki úgy „fölfejlesztette” a magyar egészségügyet, hogy maga már Bécsbe menekült szülni. Saját szörnyszülöttje, a sógorkomás széfrendszere és az egészségügyi keretek között törvényesített, módszeres magyar népirtás elől.
Az előkészítetlen zűrös EU-csatlakozásunk hirtelen megnyitotta a kapukat a bátrabb és vállalkozószellemű orvosaink és egészségügyi dolgozóink előtt. A deformok persze itt nem álltak meg… De csak szaporodtak. Ma már az oktatóképes magyar szekember-csapat java is külföldön van, így kétségessé válik az oktatásunk színvonala is.
A Deform-kor – a módszerváltás óta elmúlt – bő húsz esztendejében sikerült romba dönteni az addig kiváló magyar egészségügyet is. A mai kétségbeesett kapálódzás a szerteszivárgó szakember-sereg után már csak a végjáték. Ilyen formában nem is vezet semmire, épp csak annyi, amennyinek látszik: a fuldokló kapálódzása.
Mielőtt nekiesne bárki a kitántorgókat szapulni, megjegyzem, egyetlen igazán magyar Nobel-díjasunk is német földön dolgozott, és csak Klébelsberg Kunó zsenialitásának köszönhető, hogy hazacsalogatta őt. Szent-Györgyi Albert helyét a Miniszter tisztességgel előkészítette, úgymond megágyazott a szögedi Nobel-díjnak. Neki megvolt a képessége hozzá!
Ma nem ez a helyzet. A napi munkához, de különösen a kutatáshoz szükséges pénznek se híre, se hamva. Sok olyan külföldön élő orvostársat ismerek, akik már elég jómódban élnek ahhoz, hogy hazajönnének a szegénységbe, jóval kevesebb fizetésért is, ha legalább a szükséges munkaföltételeket biztosítanák. De nálunk erre sincsen pénz. (Nem az orvos fizetésére. A beteg ellátására!) Van persze bankkonszolidációra, meg bűnözősegélyezésre, meg 13-szor már kifizetett adósságok további uzsorakamatainak törlesztésére…
Havonta száz orvos megy el Magyarországról – derül ki Balázs Péter professzor úr friss kutatásából. Milyen következményei lehetnek az elvándorlásnak?
Egyes visszafogott vélemények szerint kétséges, hogy elkerülhető-e az egészségügyi rendszer összeomlása, hiszen az orvoshiány egyre súlyosabb méreteket ölt. De vajon felállítottak-e már a kórházak válságforgatókönyveit? Hogy állnak a tárgyalások az orvosok béreit illetően? Milyen következményei lehetnek az orvoselvándorlásnak? A Magyar Rádió Közelről című műsorában a kutató és az érintettek mellett megszólal többek között Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Komáromi Zoltán háziorvos, országos szakfőorvos is.
Magyarul senki sem fog megtanulni, hogy orvos lehessen. Különösen nem, ha az utcaseprő bérezésével kecsegtetik érte. Gazdag országok (Svédország, Norvégia) saját nyelveiket tanítgatják meg máshonnan toborzott orvosoknak, hogy 5-ször annyit fizessenek nekik. Hiszen még így is megéri elszívni a legjobbjainkat! De kinek érné meg és ugyan miért, idejönni helyettük? És hogyan is tudnánk elfogadni a nyelvünket törve gagyogó messziről jött lüke (színes?) külföldieket?
És amit ritká(bba)n emlegetnek: Nemcsak az orvosok, de más jólképzett eü. szakembereink seregestől vonulnak el nővérek, ápolók, műtősnők, gyógytornászok, mentősök, de még a derék beteghordók is.
Hogyan lehet ezt a gyorsuló örvényt megfékezni?
Nigéria az elvándorolt egészségügyi szakemberek bérezésének kétszeri megkétszerezésével (megnégyszerezésével) csábította haza az elvándoroltak jelentős részét. A fizetés ott ugyan még mindig nem mérhető a nyugatihoz, de nigériai árak is messze alacsonyabbak, így az életszínvonaluk hasonló szinten biztosítható otthon. De mit mondjon a magyar? Akinek roncsolt országában kétszer oly drága a cukor, mint pl. az igen jómódú Németországban, vagy csaknem másfélszer annyi, mint a cukrot csak (cukornádas) gyarmatairól ismerő Angliában. Nyugaton nem drágább az élet, mint nálunk, talán csak az ingatlanok tekintetében.
Húsz év Deform-kor után Klébelsbergi reformokra van ma szüksége a csonka magyar hazának, nem kenegetésre! Ha időben és bölcsen nem cselekszik a választott vezérkar, csak annak lesz itthon ellátása, akinek megvan hozzá a személyes kapcsolatrendszere, vagy a félretett pénze.
Ajánlott még:
Kétszáz hiányszakmában dolgozó orvos menne külföldre
http://szegedem.hu/hirek/2012/
Megjelent változat:
http://ujszeged.hu/?page=
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...