Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

Fél napig küzdöttek Szabad Gábor életéért

Hírek 2012. jan. 22.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTITizenhárom órán át küzdött Szabad Gábor életéért az etiópiai támadás három túlélője – derül ki abból a Szegedi Tudományegyetem honlapján olvasható közleményből, amelyet Puskás Irén, Vizler Csaba és Winter Zoltán írt. A közleményben az áll: január 16-ról 17-re virradó éjszaka a magyar túrázók fegyverropogásra és kiáltozásra riadtak fel, majd fegyveresek jelentek meg a hálóhelyük mellett. A hálózsákokban fekvő magyarokat a fegyveresek a kunyhók közötti nagyobb szabad területre sorakoztatták fel, majd lövéseket adtak le rájuk. Az első lövések Fábián Tamást érték, aki azonnal elhunyt. A mellette álló Szabad Gábor is súlyosan megsebesült. A sor másik végén álló Vizler Csaba és Puskás Irén egy szakadékba vetette magát, Winter Zoltán pedig egy közeli üres kunyhóba menekült. Néhány perces csönd után a magyarok előjöttek a búvóhelyekről és megkezdték Szabad Gábor elsősegélyben részesítését, és több mint tizenhárom órán át küzdöttek az életéért. Orvosi segítséget csak másfél nap elteltével kaptak, ezalatt Szabad Gábor az életét vesztette. A támadás napján, január 17-én a délelőtti órákban katonai támogatás érkezett, a túlélők a katonák kíséretében visszatértek az alaptáborba. A német túravezető a műholdas telefonján innen kért segítséget a német nagykövetségtől. Január 18-án dél körül érkezett meg egy etióp felségjelű helikopter, amely a túlélőket és a sebesülteket a mekelei repülőtérre szállította. A túlélők elszállásolásáról, ellátásáról és hazajuttatásáról a német nagykövetség, Etiópiában a magyarok nevében eljáró cseh nagykövetség, illetve a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) gondoskodott.
A túra körülményeiről a három résztvevő azt írja: magánszervezésben összesen hét magyar vett részt a kiránduláson, amelynek célja Etiópia természeti értékeinek megismerése volt, és több szakaszból állt. Négyen már december 28-án odautaztak, hárman pedig január 12-én érkeztek. Januér 16-án ketten az eredeti terveknek megfelelően hazaindultak, a többiek pedig január 15-én egy helyi utazási iroda szervezésében megkezdték a négy naposra tervezett túrát az Erta Ale vulkánhoz. A csoport számos forrásból úgy tudta: a terület látogatása teljesen biztonságos. A vulkán környékére folyamatos és rendszeres a turistaforgalom, ott minden éjszaka körülbelül húsz-harminc fős nemzetközi turistacsoport táborozik. A magyar csoport január 16-án este nyolc óra körül érkezett meg az Erta Ale felső táborába, amely fedett és fedetlen fa- és kőkunyhókból áll. A magyarok mellett három másik csoport érkezett oda ugyanekkor. Minden csoportot két fegyveres őr kísért, és mindenkinek névre szóló útvonalengedélye volt az afar régiótól.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)