A társadalomnak vissza kell szereznie önmaga befolyásolásának képességét !

Király B. Izabella történelmi távlatokban ível át (több, mint) ezer magyar évet:

Politikai innováció: A privatizált és monopolizált közhatalom visszatársadalmasításáról.                  

A Magyar Múltban Magyar Jövő Alapítvány (MMMJ) Önismereti Egyeteme, és a Magyar Érdek Pártja (MÉP) Politikai Akadémiája 220 hallgatójának és 32 előadójának közös munkája a Magyar Nemzet Életének Rendező Elveit összefoglaló Visegrád-Mogyoróhegyi 108Pont. A nyilvánosság előtt először 1996. június 22-én hangzott el. 25 éve.

Véletlenül lett épp 108, de érdekes, hogy a hazatérő Árpád-i magyarságot épp 108 ős-turáni, szittya testvérnépek nemzetségei alkották, sőt Atilla élet-elveit is – Leó pápa és Priszkosz rétor nyomán – épp 108 mondatban foglalták össze.

A 108Pont története TETEMREHÍVÁS címmel 2009-ben megjelent DVD-n. Ennek páratlan értékét többek között az adja, hogy láthatók és hallhatók rajta néhányan azok közül az előadók közül, akik a 108Pont politikai hitelességének és szakmai színvonalának is garanciái, s akik már sajnos nem élnek. Gidai Erzsébet professzor asszony a közgazdasági-, Kiss-Vámosi József igazgató-főorvos a szociális-, Újvári Ferenc nemzetközi jogász (Kolozsvár) a nemzet-politikai kérdések szaktekintélyei, az országjáró Nemzetgyűléseink előadói, a 108Pont népszerűsítői voltak. Nem tudok meghatódottság nélkül gondolni arra, hogy milyen nagyszerű elvbarátokkal hozott össze a sors.

Ebből a háromórás dokumentumfilmből a „Lelkiismeret 88” honlapján részletek láthatók.

Közel húsz éven át az Alapítvány kuratóriumának tagjai voltak Sallai József, Hódi Lehel és Somay Dezső. Nem múlhat el a 25-dik évforduló nevük említése nélkül.

Én Király B. Izabella vagyok, a Magyar Múltban Magyar Jövő Alapítvány alapítója, a Magyar Érdek Pártja elnöke, a 108Pont folyamatos gondozója és felelős kiadója. Magyarázó szöveggel kiegészítve én rendeztem sajtó alá és könyv alakban megjelentettem 2009. szeptemberében.

(Ha jól tudom, az Amerika Egyesült Államok 1787-ben elfogadott Alkotmányát 27-szer módosították, a NER Alaptörvényt 9-szer a 10 év alatt. A 108 Pont ehhez képest elég időállónak tűnik.

Most, a 25-dik évfordulón ezzel a megemlékezéssel szeretném felhívni a figyelmet a 108Pontra, amely a tájékozódási képességét vesztett magyarságnak igen hasznos lehet az újratervezéshez.

A 108Pont, a Vérszerződés és az Aranybulla szellemében született. E három dokumentum között a kontinuitást a közös etikai alap jelenti, tehát nem bármely személyhez, tárgyhoz vagy „alkotmányos referencia-időponthoz” kötött jogfolytonosságról van szó”.) (*1).

(Most csak zárójelben jegyzem meg, hogy sem a Vérszerződés, sem az Aranybulla, sem a 108Pont nem foglalkozik a vallással, mint eszmerendszerrel. A mai kultúrpolitika nagy hittérítő buzgalma viszont előbb-utóbb rákényszerít bennünket komolyan foglalkozni a vallás-kérdéssel. Személyes meggyőződésem, hogy a nemzettudat rombolásában, a nemzet megosztáságban nem kis szerepe van a magyar-idegen vallásoknak.) 

A VÉRSZERZŐDÉS létrejötte 888-ban történelmi szükségszerűség volt. Álmos, a nagy hazatérés-projekt megvalósításának feltételét és biztosítékát a legszélesebb közmegegyezésben, – jó régi, szkíta szokás szerint – a rokontörzsek VÉRSZERZŐDÉSÉBEN látta. Ez egy sikeres, katonai, gazdasági, politikai szövetség volt, tudatos államszervező, nemzetteremtő szándékkal, máig érvényes, nagyon is korszerű alapelvekkel. (*2.)

Az ARANYBULLA megszületésének korára (1222), – a Vérszerződés után 334 évvel -, a magyar nemzet, az ország jogos tulajdonosa, alattomosan jogfosztatott, vagyonából kiforgattatott, ügyei felett való önrendelkezése lehetetlenné vált. Az akkori viszonyok kikényszeríttették a magyar nemzetből, hogy írott alkotmányba foglalja sok évezredes, természetes, alapvető jogait. Ez volt az Aranybulla. Sajnos soha nem hatályosult, mert akik ellen irányult, helyzetüknél fogva ezt meg tudták akadályozni. De az ellenállási záradék ma is hivatkozási alap. (*3.)

Az 1990-es rendszerváltás első éveiben kiderült, hogy az Aranybulla korához képest csupán annyi változás történt, hogy a technikai-technológiai fejlődés lehetővé tette a még teljesebb, még rafináltabb kizsákmányolásunkat. (Az idegenek tulajdonszerzésének, hatalmi befolyása növekedésének, – a magyarság rovására! – immár semmi akadálya. A nemzeti vagyonától megfosztott népet a legkülönbözőbb címeken adóztatja, bírságolja, ellenőrzi a közigazgatás. A „pénzügyi zavarok” világméreteket öltöttek. Elvették tőlünk a pénzkibocsátás jogát. Állami szuverenitásunk megszűnt. A magyar bábkormányok jó áron bérbe adták – eladták – a nemzeti jövedelmeket (jövedelem-forrásokat) idegeneknek, vagy saját zsebre privatizálták. Naponta emelik a só (a létfontosságú élelmiszerek és alapvető szolgáltatások) árát. Nem sorolom tovább…

Ennek a tragikus helyzetnek a felismerése indította a VISEGRÁD-MOGYORÓHEGYI 108 PONT szerzőit 1996-ban arra, hogy újrafogalmazzák a Magyar Nemzet Életének Rendező Elveit. (*4.) (*22)

Jövőre lesz az Aranybulla kihirdetésének 800-dik évfordulója. Az évforduló közeledtével több tanulmányban olvashatunk a Bulla 31-dik cikkelyében megfogalmazott, a hűtlen vezetővel szembeni ellenállás jogáról.

A NER-történészek hazafias buzgalommal a nemzet ellenállási jogát az Aranybullától eredeztetik, amikor is a nemzet ezt a jogát írott törvénybe foglalta. A dogmatikusok meg minden áron azt akarják bizonyítani, hogy az ellenállási jog ötletgazdása az 1215-ös angol Magna Carta.

De egyikük sem emlékszik meg az Álmos-szerzette Vérszerződéséről.

A tudomány a VÉRSZERZŐDÉST, mint történelmi-politikai intézményt, egyszerű népszokásként, a néprajztudomány tárgykörébe utalta. A jogtudomány, történelemtudomány, politikatudomány kerüli. Meg is értem. De mi nem felejthetünk.

Álmos és fia Árpád nem a misztikus messzeségből, hanem meglehetős történelmi idő-közelségből üzennek nekünk ma is.

Az Álmos-féle Vérszerződés szövege nem „vélt” vagy kitalált szöveg, hanem évezredeken át működő társadalomszervező elvek, melyeket akkor nem volt szükséges írásba foglalni. S amíg az új koreszmék (*5.) ki nem kezdték, a magyar társadalom ezen elvek alapján zavartalanul működött!  

 Schiller Bódog írja (1912. Politikai Magyarország)

„A világtörténelemben egyedülállóan Álmos és Árpád magyarjai öntötték közjogi formába a Vérszerződésben, az egyes embert a nemzeti közösséghez fűző nemzeti kötelék fogalmát, az igazságosság és a közszabadság eszméjét, az igazságos birtokfelosztás, közteherviselés, felelős kormányzás, népképviselet, hatalmi visszaélés esetére a visszahívás és az ellenállás jogát.”

„Árpád idejében föl sem merült, hogy a nemzet fejedelme, vezére más érdekeket is szolgálhatna, mint a közös érdeket, s hogy az egyes embernek a személyes érdekei alapvetően eltérjenek a nemzeti közösség érdekeitől. Az egyes embert a nemzethez, a nemzetet jelképező vezérhez, fejedelemhez nem hűbéri – úr-szolga kötelék – hanem nemzeti kötelék fűzte! Merőben más erkölcs, társadalom-felfogás, mint bármely más nép esetében.”

És ez a magyarság közösségi erkölcsének, politikai kultúrájának a lényege. Ennek kellene ismét megjelenni minden magyar, alkotmánynak nevezett alaptörvényben.

Úgy gondoltam, hogy a 25-dik évfordulón, csak a Vérszerződés második és ötödik pontját szembesítem a történelemmel, – több mint 1100 év távlatából -, még pedig az igazságos elosztásról és az ellenállás jogáról szólókat

VérSzerződés/II.Az igazságos elosztásról:

A közös erővel szerzett javakból senki ne zárassék ki. Amit közös erővel szerzünk, abból mindnyájan igazságosan részesüljünk.

(Mai értelmezés: A javak megszerzésében együttműködés van. Nincs sem egyenlősdi, sem vad-kapitalista szabadrablás, feudális kasztrendszer.  Természetes munkamegosztás van. Méltányos, igazságos elosztás. Létbiztonság alanyi jogon.)

A 108/50. pont így fogalmaz: A magyar állam kötelessége állampolgárainak (alanyi jogon) az alapvető életfeltételeket biztosítani.

108/67. A nemzeti vagyon hozadékából minden magyar állampolgár egyenlő mértékben osztalékot kap, életkorára, foglalkozására tekintet nélkül. (Ennek a nemzeti osztaléknak (*6.) az anyagi feltételeiről más pontok rendelkeznek.)                                                                             

A 108/51. pontja minden magyar állampolgár kötelességeit sorolja fel. (*7.)

VérSzerződés/V. Az ellenállás jogáról:

Minden időkre átkozott és száműzött legyen Álmos, vagy az esküt tevő utódja, ha ezt az esküt megszegné.

(A magyarság legbecsesebb közösségi joga.  Kristálytiszta népfelségjog. Ez az a bizonyos ellenállási jog, aminek a megtartásáért, visszaszerzéséért évszázados közjogi küzdelmek, sőt szabadságharcok folytak, s amiről minden magyarnak ma is tudni kell!

A Vérszerződésünk nem csak a vérszerződésekben szokásos átokformulával, de száműzetéssel, kiközösítéssel is bünteti az esküszegőt.

Hol volt még ekkor a Magna Carta?

A 108Pont az ellenállás jogát két helyen érinti, visszahívhatóság formájában. (*8.)

Vörös Imre alkotmánybíró hívta fel a figyelmet arra, hogy a NER Alaptörvényben is benne van a törvényes ellenállás joga, sőt kötelessége! C/cikk, 2-dik bekezdés. (*9.) Ma már az Alaptörvény semmisítése közbeszéd tárgya, csak épp a megoldásra nem született megvalósítható és kézzelfogható ötlet.

Orbán mára minden állami rendelkezési jogot privatizált. A migrációs válság idején hozott válságtörvény, és a mostani pandémiás jogrend mellett nem árt emlékezni arra, hogy 2016. decemberében a fideszes országgyűlés megfosztotta közjogi erejétől a népszavazást.

Az Alaptörvény módosításakor kihagyták belőle a népfelséget szavatoló kulcsmondatot, mely szerint Magyarországon a legfőbb hatalom a népé, amely hatalmát időnként közvetlenül, népszavazással gyakorolja. Az Alaptörvény ezzel szemben a legfőbb hatalmat az Országgyűlésnek adta. Az országgyűlés pedig átruházta Orbán Viktorra.

A Fidesz-kormány a hatalomra kerülése óta közel 900 új törvényt, és megszámlálhatatlan egyéb jogszabályt alkotott. Ez a permanens jogalkotás lényegében folyamatos ex-lex állapot. A törvénysértő törvények sorozatgyártásával alakított jogrend megváltoztatása viszont nem jogi, hanem POLITIKAI kérdés. Ám ha jól meggondoljuk, még ebben az abszurd helyzetben is létezik jogszerű, egyszerű, békés és DEMOKRATIKUS megoldás.

Mi a teendő, ha a társadalom, a passzív ellenállás lehetőségén (nem szavazok, nem vásárolok) túllépve, aktívan, cselekvően vissza akarja szerezni az őt megillető legfőbb hatalmat?

A különböző politikai szervezetek ennek a levezénylésére alkalmatlanok. Úgy általában elfogadják a rendszer játékszabályait, gyakran tudatos vagy gyámoltalan kollaboránsok. Valódi alternatív üzenetük nincs. Társadalmi elfogadottságuk és a hitelük egyre kevesebb. Többnyire tagság nélküli média-pártok, ezek háttere, és valódi szándéka kideríthetetlen. Mára a társadalom egészséges működésének a kerékkötőivé váltak. A pártrendszer, mint politikai rendszer felett átlépett a történelem. Mint a globalista kapitalista rendszer minden más alrendszere felett! Objektíve, törvényszerűen. Ha tetszik, ha nem.

A hatalommegosztás klasszikus intézményei (Országgyűlés, Alkotmánybíróság, Ügyészség) a törvénytelen törvények foglyai, így a helyzet megoldása tőlük nem várható.

Az egyes embernek, aki mindenféle köldökzsinóron lógva teljesen kiszolgáltatott a rendszernek, kevés a lehetősége az ellenállásra. (*11)

A civil szervezetek erőssége, hogy konkrét célok megvalósítására képesek tömegeket mozgósítani. Jól használják a nyilvánosság újfajta közösségi fórumait. Kulcsszerepük lesz a társadalom újjászervezésében. Tevékenységüket a politikai hatalom nem véletlenül korlátozza. (*12.)

Az átfogó és sikeres megoldáshoz egy országos méretű és kitekintésű intézményre van szükség. Ami nemcsak bontani, de építeni is képességes. Úgy tűnik, hogy a privatizált állam, és a pártok által kisajátított, monopolizált közhatalom visszatársadalmasításának feladata a polgármesterekre hárul.

Közhatalmi funkciójukat tekintve ugyanis, az ehhez szükséges legnagyobb legitimitással ők rendelkeznek. Őket a nép, a helyi lakosság közvetlenül választotta meg. (Nem úgy, mint a miniszterelnököket, köztársasági elnököket, akiket pártpaktumok tettek székeikbe.)

A polgármestereknek – hivatalukból adódóan – olyan eszközeik vannak, (apparátus, logisztika) amilyenek senki másnak. S ott vannak a terepen, többségi lakossági felhatalmazással. Országos szervezeteik vannak.

Bárhonnan jöttek, mindegy! Vallásuk, pártállásuk valójában érdektelen. A lényeg, hogy merre mennek, hová tartanak! Ha a települések választott vezetői még nem ismerték volna fel, rá kell ébreszteni őket lehetőségükre, felelősségükre, és kötelességükre! Ha valakiknek, hát nekik tudni kell, mit nem akar, és mit akar a magyar társadalom!

A 2011. évi CLXXXIX. (189) törvény mellékletében a polgármester részére előírt eskü szövegében ez olvasható: „(…) Az Alaptörvényéhez hű leszek: jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemből eredő feladataimat a település fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.”

Nos! Ha az Alaptörvény egyenesen kötelességévé teszi a polgármestereknek, hogy hűek legyenek az Alaptörvényhez, és tisztségüket ne csak a település lakói érdekében, de az egész magyar nemzet javára gyakorolják, akkor tegyék is azt. Esküjük is erre kötelezi őket! Ha csak és kizárólag a településük lakóinak az érdekeit tartják szem előtt, már ezzel a nemzeti közakaratot szolgálják.

(Fontos megjegyezni! A NÉP, a NEMZET és a TÁRSADALOM nem egymás szinonimái, nem felcserélhető fogalmak.)

Legközelebb 2024-ben lesz önkormányzati választás, addig nagy valószínűséggel a jelenlegi polgármesterek lesznek hivatalban. 2024-ig bőven van idő megszervezni a Polgármesterek Országos Gyűlését, ami törvényesen, széles társadalmi felhatalmazással alkotmányozhat is.

A globalista-kapitalizmus válságából a kiút – törvényszerűen, szükségszerűen, – a helyi társadalom öntudatra ébredése és megerősödése lesz. (*13.) A termőföld, és az ember közelében alakul ki az az új társadalomszervezési mód, amely a kapitalizmusnak, mint termelési rendszernek is sikeres alternatívája lesz. Ehhez a Kárpát-medencében minden adottság megvan. (*19)

A POLGÁRMESTEREK ORSZÁGOS GYŰLÉSE – kihasználva a rendszer adta lehetőséget, természetesen, a rendszerből való kilépést jelentené. Azaz a pártokra épített politikai rendszer helyett, a helyi társadalom választott vezetőinek az intézményesített összefogása a közhatalmat jogszerűen, törvényesen, valódi demokratikus legitimációval visszatársadalmasíthatná. Egy ilyen gyűlést nyugodtan nevezhetünk NEMZETGYŰLÉSNEK, felesküdt tagjait nemzetgyűlési képviselőknek, és rájuk bízhatjuk az alkotmányozást, egy új Társadalmi Szerződés megfogalmazását. A Nemzetgyűlés által meghatározott elvek, és célok megvalósítását szolgáló törvények megalkotása a 22-es Országgyűlés kötelező feladata lesz.

Ez a színes magyar valóságból kiinduló zökkenőmentes, békés rendszerváltás, a szerves átalakulás lehetséges modellje. Eszmei alapja pedig a 108Pont.

Az alaptörvény semmisítéséről már folynak viták, de a rendszerből való kilépés, mint alternatíva, eddig fel sem merült. Ideje elgondolkodni rajta. Orbán után – képtelenség lesz kibogozni törvények-rendeletet minden ága-bogát! A Polgármesterek Országos Gyűlése simán hatályon kívül helyezheti az Alaptörvényt! Precedens? Legyen precedens! A jó példa. A magyar modell, amiben az egyes állampolgár és az államhatalom között ott az erős, felelős, felhatalmazott önkormányzat, mint önálló entitás, s ami minden körülményben NÉP-PÁRTI! 

A társadalomnak vissza kell szereznie önmaga befolyásolásának képességét. (*21) Ez nem jogászi szakmunka, hanem helyzetfelismerés, és politikai döntés kérdése! (Lásd a 108/86-dik pontját.)

Ennek a sorsfordító nemzetgyűlésnek a koordinálására és a rendezvény moderálására legalkalmasabb a magyarság legnagyobb, független civil szervezete, a Magyarok Világszövetsége. (*20) Ebben partner lehet egy olyan miniszterelnök, aki korábban polgármesterként bizonyított. A 22-es választásoknak végül is ez a komoly tétje. A pártok utolsó nagy dobása lenne annak felismerése, hogy a pártrendszer ideje lejárt, és támogatnák a közhatalom társadalmasításának ezt a formáját.

Sorsszerű és szerencsés fejleménynek tekinthető, hogy az előválasztási kezdeményezés miniszterelnök-jelöltjei között két hivatalban lévő, gyakorló polgármester is van. Elemi érdekük ennek a politikai innovációnak a felkarolása. Egy polgármester-miniszterelnök első dolga legyen, hogy a polgármesterek közreműködésével végrehajtsa az egész politikai rendszer égetően szükséges reformját, a politikai hatalom társadalmasítását. Nem csak hirdetni kell, hogy „Egyesítjük Magyarországot!” – meg kell, meg lehet valósítani!

A tisztánlátást persze nehezíti, hogy az egyre gazdagabb elit és az egyre szegényebb néptömegek közötti igenis létező „osztályellentétet”, – a tűrhetetlenül igazságtalan tulajdon és elosztási viszonyok felszámolása helyett, – egy sor ügyes KOMMUNKÁCIÓS trükkel „őshonos, migráns”, „keresztény és muszlim”, külhoni és hazai magyarok, balosok és jobbosok, most oltottak és oltatlanok ellentévé transzformálják. Totálisan szétesett a magyar társadalom.

Gond az is, hogy a pártrendszerből ugyan kiábrándultak az emberek, de egyelőre el sem tudják képzelni, hogyan működhet a társadalom pártok nélkül. Na, ennek megoldására kínálkozik valós lehetőségként a Polgármesterek Országos Gyűlése.

A Három Háziasszony HáHá fb-csoport, – közvetlenül a 2019-es októberi önkormányzati választások után – már Felhívásban kapacitálta a polgármestereket az összefogásra, de kicsi volt a lobbi-erő, a helyzet sem volt még elég érett.

Egy polgármester-miniszterelnökkel lenne esély a megvalósítására. Akármilyen lehetetlennek is tűnik ez első hallásra. Nekem tetszik! Meglátjuk! Meg kell próbálni!

Kérem a 108Pont Emlékülés résztvevőit – akár civilként, akár bármely volt, vagy most is működő szervezet tagjaként vagytok jelen, – hozzászólásaitokkal, javaslatokkal segítsetek végiggondolni teendőinket.

Remélem, már azzal, hogy mindezt végiggondoljuk, teszünk valamit a jövőnkért.  

Madách szavaival élve:
A kor folyam, mely visz, vagy elmerít,
Úszója, nem vezére az egyén. (…)
Nem a kakas szavára kezd virradni,
De a kakas kiált, merthogy virrad.”

Jelezzük hát, virrad!

Köszönöm a figyelmet!

(Király B. Izabella beszéde 2021. június 19. 108Pont Kerekasztal.)

LÁBJEGYZET

*1. Ezek a dokumentumok a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének a manifesztációi, sajátos magyar kinyilatkoztatások. Ez az a szellemiség, amiről Szókratész (i. e. 469-399 ) így beszélt: „Ha valaki olyan erkölcstani rendszert tudna fölépíteni, amely tökéletesen független a vallási tanításoktól, s éppoly érvényes az ateista, mint a teista számára, akkor nyugodtan keletkezhetnének és múlhatnának el a teológiák anélkül, hogy meglazítanák azt az erkölcsi ragasztó anyagot, mely szeszélyes egyéniségeket egy közösség békés polgáraivá tesz.”                  

*2.1.Ügyekfia Álmos igen vitéz és katonai viszontagságokban felette hatalmas nemzetté tette törzsét, a magyart. Amíg Álmos nemzetsége él, mindig abból választassék az egyesült nemzet fővezére, fejedelme. Az új, egységes nemzet Álmos nemzetsége után neveztessék magyarnak! (MA IS ÉRVÉNYESÍTENDŐ KÖVETELMÉNY: MAGYAROKAT CSAK MAGYAROK KÉPVISELHETNEK, MAGYARNAK MAGYAR LEGYEN A VEZETŐJE.)

2. A közös erővel szerzett javakból senki ne zárassék ki. Amit közös erővel szerzünk, abból mindnyájan igazságosan részesüljünk. (MAI ÉRTELMEZÉS: A JAVAK MEGSZERZÉSÉBEN EGYÜTTMŰKÖDÉS VAN! NINCS SEM EGYENLŐSDI, SEM VAD-KAPITALISTA SZABADRABLÁS, FEUDÁLIS KASZTRENDSZER!  MÉLTÁNYOS, IGAZSÁGOS ELOSZTÁS VAN! LÉTBIZTONSÁG ALANYI JOGON!

3. Mi, nemzetségfők, akik Álmost szabad elhatározással választjuk fejedelmükké, sem saját személyünkben, sem utódainkban a fejedelmek tanácsából, az ország tisztségeiből ki ne zárassunk. (MAI ÉRTELMEZÉS: A GAZDAPOZÍCIÓK MAGYAR KEZEKBEN LEGYENEK!)

4.Utódaink közül az, aki a fejedelem iránti hűséget megszegné, vagy viszályt keltene a fejedelem és annak családja között, annak vére ontassék, miként mi, a szerződők, saját vérünkkel szentesítjük eskünket. (A FEJEDELEM A NEMZET JELKÉPE. AKI ELÁRULJA A VEZÉRT, A KÖZÖSSÉGET ÁRULJA EL. A HŰTLENSÉG HALÁLOS BŰN.)

5. Minden időkre átkozott és száműzött legyen Álmos, vagy az esküt tevő utódja, ha ezt az esküt megszegné. (A MAGYARSÁG LEGBECSESEBB KÖZÖSSÉGI JOGA.  KRISTÁLYTISZTA NÉPFELSÉGJOG. EZ AZ A BIZONYOS ELLENÁLLÁSI JOG, AMINEK A MEGTARTÁSÁÉRT, VISSZASZERZÉSÉÉRT ÉVSZÁZADOS KÖZJOGI KÜZDELMEK, SŐT SZABADSÁGHARCOK FOLYTAK, S AMIRŐL MINDEN MAGYARNAK MA IS TUDNI KELLENE! S AMIÉRT MA ÚJRA HARCOLNUNK KELL!)                                                                                                                                         

6. Aki az áldomással egybekötött nemzeti gyűléseken, vagy a hírnökök hadba szólítására a táborban meg nem jelenik és elmaradásának elfogadható okát nem adja, ketté hasíttassék, vagy szolgaságba taszíttassék. (EGYSZERŰ: A KÖZÜGYEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL KÖTELEZŐ.) (A Vérszerződés kevéssé ismert 6. pontja Dr. Kerékgyártó Árpád: „A MÍVELTSÉG fejlődése Magyarországon 889-1849” és Katona Sándor: „A honfoglaló és honegyesítő Árpád” – nyomán – a haza fegyveres szolgálatának a kötelességéről. Felhaszn: Király B. Izabella: Álmosfia Árpád színmű 2012.)

*3. „Ha pedig mi (mondja II. Endre), vagy utódaink közül valamelyik ennek a mi rendelkezésünknek valamikor ellene cselekedni akarna, e levél erejénél fogva szabadságuk legyen – úgy a most élőknek, mint az utánuk következőknek, mindörökké, – hogy hűtlenség jegye nélkül együttesen vagy egyenként mind nekünk, mind utódainknak ellentállhassanak és ellentmondhassanak.

*4.. https://kbizabella.blogspot.com/2021/02/108pont-alap.html

*5.A keresztény ideológia a nép szellemi-lelki életét, szabad akaratát kötötte gúzsba. (Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció) A babiloni pénzrendszer általános elterjedése (az eladósítás, a kamat, a defláció-infláció, az adók) szétzilálta az ország pénzügyi helyzetét, s a magyarság gazdasági-társadalmi életének alapjait ásta alá. Ezek voltak az új koreszmék, amik kikezdték a Vérszerződés alapelveit, s tönkretették a magyar nemzet immunrendszerét. (KÖKI fórum 2017) https://kbizabella.blogspot.com/2018/09/koki-forum-kiraly-b.html

 *6. Az általam favorizált OSZTALÉKOS rendszerben NEM lenne szükség gyesre, gyedre, nyugdíjra, segélyekre, családi-pótlékra… stb. A munkajövedelem pluszpénz lenne, ami pl. egyénileg lehetővé teszi a tartalékolást, befektetést, gazdálkodást, gazdagodást. A MUNKANÉLKÜLISÉGTŐL pedig nem kell félni! Nem istencsapás! Lehetőség kiszállni a mókuskerékből! Gyereket nevelni, gondozni az öregeket, kapcsolatokat építeni, a ház körül rendet tartani – mert a kertem is a haza egy darabja! Mekkora BULI lenne! (Egy mai kommentemet posztoltam most.) Lesz élet a covid után is!

Király B. Izabella: A NEMZETI OSZTALÉK történelmi, jogi, anyagi alapjáról | Király B. Izabella

*7. 108/51. Minden magyar állampolgár kötelessége:

–    önmaga, családja és embertársai életét, egészségét, környezetét, vagyonát óvni,

–    erejéhez, képességeihez mérten hozzájárulni közös szellemi és anyagi javainak gyarapításához,

–    ismerni és betartani a magyar alkotmányt,

–    eleget tenni a tankötelezettségi törvénynek,

–   eleget tenni a személyes honvédelmi kötelezettségnek,

–   részt venni a közügyek az intézésében,

 –   mindig, mindenhol, mindenben képviselni és védeni a magyar érdekeket.)

*8. 108/89. A végrehajtó hatalom feje, az ország első embere a kormányzó, akit népszavazás választ meg. Megbízatása a bizalomvesztésig, vagy haláláig tart. 108/92. A bizalomvesztett képviselők (helyi népképviselő és nemzetgyűlési képviselő) visszahívását kezdeményezheti bármely szavazópolgár, aki őt nyílt szavazáson bizalmával megtisztelte. Megszűnik az összeférhetetlenségi szabály, a mentelmi jog, a szabad mandátum, mert értelmét veszti.

*9.. Alaptörvény C) cikk 2. bekezdése így rendelkezik: „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére és gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

*10. Vörös Imre, volt alkotmánybíró a Klubrádióban (2021. március 30. 20:30) Az új parlament egyszerű többséggel is hatályon kívül helyezheti az Alaptörvényt. A volt alkotmánybíró szerint az Országgyűlés átveheti az alkotmánybíróság egyes hatásköreit, és így hatályon kívül helyezheti az „önkényuralmat szolgáló” törvényeket. Azt fejtegették, hogy az új Országgyűlésnek „helyre kell állítania a jogállamiságot” https://kbizabella.blogspot.com/2020/01/az-alaptorveny-ervenytelen-igen-de.html

* 11. Az egyes ember ellenállásának lehetőségei: Az egyik a politikai bojkott! Azaz nem él a szavazati jogával, nem vesz részt a közügyekben, mert nem látja értelmét. A „népi” ellenállás másik formája, amikor nem fogyaszt, nem vásárol, nem vesz fel hiteleket, kölcsönöket! Vagy, mert nincs miből, vagy, mert tudatos ellenálló. A tömeg szerepét nem szabad alábecsülni! Mi lesz a fogyasztói társadalommal fogyasztó nélkül? „RETTEGJ ÉS FOGYASSZ!” – üzenték a telhetetlenek! De mi van, ha nem rettegünk? És mi lesz, ha nem fogyasztunk? (Ha jönnek a robotok, meg a mesterséges intelligencia, meg a digitális átállás! – nem lesz munkánk, nem lesz pénzünk! Miből fogyasszunk? A robotok által termelt TERMÉK a GDP adatokat szépíti, és megy a kukába! Nagyon várom Orbán csomagját.” – azóta megkaptuk! Maradék közvagyonunk közalapítványokba szétprivatizálva! Gyönyörű!” – blog-bejegyzésem 2020. április.)

*12. Napjainkban példák: A Balatonfüredi Iskola szülői munkaközössége 2021. februárjában elsöprő többséggel megakadályozta az iskola egyházi kezelésbe adását. Megalakult a Nagy Tavak Koalíció a Balaton, a Fertő tó, a Velencei tó, a tatai Öregtó védelmére. Egyre több településen városvédő civil szervezetek adják a polgármestert és a testület többségét.

*13. https://kbizabella.blogspot.com/2021/03/rendszervaltok-figyelmebe.html (Kapitány házaspár Szellemi termelési mód.)

*19. HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL A GAZADASÁGI ÖSSZEOMLÁSRA: Megjegyzésem a témához: 1. Önellátó-képesség helyreállítása gazdaság-irányítás fő feladata legyen. 2. A helyi társadalom (önkormányzatok, helyi gazdasági potentátok) szerepe és felelőssége óriási mértékben felértékelődik. 3. A NER épp szembemegy, az ellenzéknek pedig nincs alternatív javaslata. Hajrá CIVIL-társadalom!

*20. Magyar Nemzeti Igazgatóság az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utáni magyar politikai emigráció vezető szerve, emigrációs kormány volt 1859–1860-ban. Tagjai Kossuth Lajos, Teleki László és Klapka György voltak. A Magyarok Világszövetsége – elnöke Patrubány Miklós – önmagát a magyar Nemzeti Igazgatóság szellemi jogutódjának tekinti.

*21. Bölcs Leó megmondta: „Szabad ez a nép…” „A magyar ember nem érhette be azzal, hogy az ő nevében uralkodik rajta az, akit urául választott. Szüksége volt neki arra is, hogy az uralomban, amelynek szabad akaratából alá van vetve, része legyen. Hogy ebben az uralomban ne csak általában, alaktalanul az ő nemzetének szelleme, hanem egyenesen és kifejezetten az ő egyéni akarata is megvalósuljon. Hogy az ő hozzájárulásával alkottassék a törvény, és, hogy az így meghozott törvények korlátain belül is az ő közreműködésével intéztessenek az országos ügyek. (Nem hűbéri, úr-szolga kötelék, hanem annál sokkal magasabb rendű nemzeti kötelék tartotta össze a nemzet szabad tagjait.) És szüksége volt arra, hogy miként függetlenséget, szabadságot óhajtott és szerzett a nemzeti egésznek, úgy az ő magánügyeiben is függetlenül járhasson el. Hogy élet- és magyaridegen vallási és politikai szabályok minduntalan, komoly ok híján lépéseit meg ne akasszák, mozgását ne gátolják. Hogy a saját személyével, tulajdonjogaival – amennyiben a köznek lényeges érdeke iránta követelést nem támaszt – tetszése, akarata szerint rendelkezhessék, és hogy különösen a királynak, akár más, idegen egyházi-világi hatalmasoknak önkénye e magabírásában ne háborítsa, ne zaklassa. (…)” ( Schiller Bódog Politikai Magyarország 1912.)

*22. https://kbizabella.blogspot.com/2021/02/108pont-kommentarral.html

Olvasói levél:
Tárgy: 108 pont – polgármesterek

Legutóbb a 108 Pont Kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a 108 Pont megszületése óta eltelt idő történései csak fokozták annak jelentőségét, és egyetértettek abban is, hogy ezek az elvek, elvárások, kritériumok jelentik a Nemzet fennmaradásának alapjait. Ezért ezeket a posztulátumokat széles körben ismertetni kell, s mielőbb, – ha lépésről lépésre is, – de be kell vezetni őket. Egyértelmű, hogy ehhez a mai politikai rendszernek gyökeresen meg kell változnia. Jó lehetőséget jelent a Magyarok Világszövetségének soron következő rendes ülése, ahol a 108 Pontot összehangolni kívánják az MVSZ hasonló elképzeléseivel, és szándékaival, s így akarják megismertetni a Magyarsággal. A megvalósítás elindítására pedig szintén a kellő tekintéllyel, s mozgósító erővel bíró MVSZ.nek, annak elnökének Patrubány Miklósnak van lehetősége, azzal, hogy felkéri a polgármestereket egy országos tanácskozáson való részvételre, ahol megkezdődhet a 108 Ponton alapuló közvetelenebb népi hatalomgyakorlás kialakítása.

Vass István Mátyás

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...