Szép magyar „eggy” szavunk természetesen nem „eggy” az „egy”-gyel. Aki össze akarja mosni, az szentségtőrő és kirekesztően magyarellenes.

Kazinczy Ferenc még az „eggy”-et „eggy”-nek is írta… Rendessen… ahogyan ejtjük…
Aki tehát az „eggy”-et tagadja, az anti-Kazinczyta is !!!

Az „egy” szavunk eredeti alakjában a szent „egyház”-ban él túl… Az pedig nem csak „eggy” ház…

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljességében magyar nyelvű szövegemlékünk. Ebben szerepel: „Heon tilutoa wt ig fa gimilcetvl.” [ejt: Hėon tilutoá űt igy fa gyimilcsétűl.]
Heon talán az İsten azóta kiveszett neve, az „igy” pedig természetesen a ‘szent’ szavunk „eggy” gyével, akárcsak Álmus vezérünk édesapjának Ügyek vezérnek a szent nevében is… Az „igy fa” pedig természetesen a „szent fa”, amiből pedig nem „eggy”, hanem kettő volt! Ugyanis a Tudás fájáról sikerült csak szakítani, a másik „igy fa” terméséből, az Örök Életből az embernek nem jutott…

Ezért is van a Halotti beszéd és könyörgésünk ( Sermo sup sepulchrum – Beszéd a sír fölött) …

A Halotti beszéd és könyörgésünk születése 1192 és 1195 közöttre tehető (III. Béla korába). Egy latin nyelvű egyházi könyvben, a Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak.^[P] A kódex latin nyelven írt szövege a sacramentarium (miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv), a 135. lapon fejeződik be. A régi magyar írással rótt magyar szöveg ez után e kódex 136. lapján maradt fönn.

Számnévi szép magyar „eggy” szavunkat pedig minden magyar „eggy” alakban, azaz két „gy”-vel ejti és írja is. Aki pedig a magyar ‘szent’ szavunkat is tiszteli, az tudatosan „eggy” gyével ejti az ősi magyar „egy”-et is.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...