Scroll To Top

„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Ma lenne Újszeged fölszabadulásának a napja!

Ünnepnap a mai!
Nem is akármilyen ünnep!

98 esztendeje szabadult föl Újszeged.

Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott Város- és magyarellenes elnyomatásban ünnepelhetjük. Az agymosottság mára már határtalan…

75 esztendővel ezelőttig, az 1944-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja!
A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok 1921. augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet.
Több, mint eggy évvel Trianon után !!!
1921. augusztus 21.-e – Szerencsés dátum ! Emlékezetes, kettőzetes 21-es !

Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból méltón ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden – a rendszerváltozás óta eltelt – 30 év alatt sem sikerült…

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség. Öreg hellyi hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga.

Természetesen, a Szeged-ellenes balvezetés eltakarításával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben e jeles napot is végre tisztes keretek közt ünnepelhetjük majd… Akárcsak Szeged fölszabadulásának napját, vagy a Nándorfehérvári Diadal napját is…

De a gondolataiban is mérgezett szegedi nép ma a Város legnagyobb adósságának mesterét ünnepli…

De lássuk a történelmet ! Hogyan is kerülhetett Újszeged rác fönnhatóság alá ?
A honveszejtő vörös Károlyi a Délvidékkel együtt még Újszegedünket is elveszejtette ! Volna…
1918 november 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó
– „Nándorfehérvári” helyett – „Belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet is.
Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy éppen a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott rendezték be főhadiszállásukat is.

Hamarosan megkezdték az önálló közigazgatás és az újszegedi hídfőnél a határátkelő megszervezését.
Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy rác kupec lett a városka pénztárnoka.

Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait (nőket és asszonyokat is) három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez, a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal : a 25 botütéssel !

A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért Szegedről átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá.

Újszeged – már megboldogult – legöregebb asszonya mesélte el nekem 100 esztendősen könnyek között, hogyan nyomorították meg az édesapját. Akkoriban Ő igen csinos fiatal lányka volt…

Nincs ma már mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 esztendőnek. Anélkül mentek el, hogy filmen rögzíthettük volna, mert hazaárulóink az öngyalázatot az igazságnál fontosabbnak tartották…

De hiába volt még Trianon is! Trianon terrora után egy esztendővel a (hajdan török elől űzötten is) befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban.

Nem is csoda, ha 1921. augusztus 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögediekön, no mög főleg újszögediekön áll majd…

Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt késedelme szégyenében a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés …

Ehelyett idén is csak hétköznapi jelentéktelenség folyik süketen kilúgozott gyökértelenséggel…
Mindenki számára világos: Ez nem „feledékenység” a toronyaljasoktól !
Ez az elkenés és a folyamatos nemzetellenes süketelés a  lételemük !

A hivatalos ünnepség hagyományának újjáteremtéséig
Otthoni megemlékezésre kéri
Önöket tisztelettel:

Dr. Szabó László
Újszeged volt képviselője
polgármesterjelölt

Szegeden, 2019. Új kenyér (augusztus) hava 21.-én

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje

Ady szavaival élünk és túlélünk:

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)