1848-ban e napon a Pákozdi Csatában a magyar honvédsereg megfutamította Jellacsics tábornagy, horvát bán császári finanszírozású hitszegő hadseregét…

Az 1848 szeptember 29.-én Székesfehérvár térségében zajló hadműveletek részeként a Velencei-tótól északra, a Velencei-hegységben, a Pákozd–Sukoró–Pátka háromszögben vívott csatában Móga János altábornagy serege megalázó magabiztossággal megfutamította a horvátok Jellacsics József (németkedőn Joseph Jelačić von Bužim) bán vezette seregét.

A magyar függetlenedési folyamat már olyan szintet ért el, hogy nyílt katonai támadással való felszámolásának lehetséges következményeit az udvar nem merte vállalni. A király szavatolta a magyar alkotmányt, hivatalosan a Magyarországon tartózkodó császári haderő a magyar Mészáros Lázár hadügyminiszter alá volt rendelve és tisztjeinek jelentős része – királyi parancsra – fölesküdött a magyar alkotmányra. A Batthyány-kormány kínosan ügyelt arra, hogy támadásra okot ne szolgáltasson. Az udvar ezért aljas hitszegő céljaihoz a magyarellenes nemzetiségi mozgalmakat használta föl…

Jellacsics húszezer főnyi főerejével támadást indított a magyar közép és bal szárny ellen, de az ismétlődő gyalogsági és lovassági rohamok minden alkalommal összeomlottak a magyar egységek hősies honvédő tüzében…

A győzelmet Móga altábornagy nem használta ki. Csapatait Martonvásárra vonta vissza, és háromnapos fegyverszünetet kötött Jellacsiccsal. A bán a hátában kitörő népfelkeléstől is fenyegetve érezte magát, ezért a fegyverszünet alatt – saját tartalék hadtestét is cserben hagyva – erőltetett menetben Bécs irányában hagyta el az országot.

Ajánlott olvasmány: Nemeskürty István: 1848–49 – „Kik érted haltak szent világszabadság”

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...